Elkerülhetetlen a módosítás

„Nem engedhetjük meg, hogy nálunk egy múlt évszázadból származó munkajogi kódex legyen érvényben.” Dömötör Ede felvételeA szakszervezetek a tervezett módosítás mértékét bírálják. Valóban megváltozik a munkatörvénykönyv filozófiája?

Tudatosítani kell, hogy a módosítás annak az elégedetlenségi hullámnak a következménye, melyet a jelenleg érvényben levő törvénykönyv váltott ki tavaly áprilisban, az életbelépésekor. Nem azért kell módosítani, mert valakinek nem tetszik a koalíciós képviselők közül, vagy valaki kitalálta volna, hogy meg kell változtatni a törvény filozófiáját. A tavalyi jogszabály 80 százalékban a korábbi, 1965-ös törvényen alapszik, egyes részek szó szerint megmaradtak benne. Az „új” törvény tehát egy negyven évvel korábbi filozófiára, ideológiára épült. Olyan viszonyokat betonozott be, melyek arra az időszakra voltak jellemzők, nem alkalmazkodott az utóbbi tíz év változásaihoz. Ezért kellett mérlegelni egy nagyobb módosítás megvalósítását. Ha a szakszervezetek úgy akarják, akkor egy új törvény megalkotását. Ennél sokkal fontosabb, hogy milyen körülményeket alakít ki a munkahelyteremtés szempontjából. Arra a kérdésre kell választ kapnunk, hogy ennek a célnak megfelel-e a törvény.

Egyes hibáit azonban már orvosolták, még az életbelépése előtt sor került a módosítására. Miért kell újra változtatni rajta?

A tavalyi módosítás csak mentőöv volt, nem távolított el minden hibát. Elhalasztotta némely paragrafus hatálybalépését azzal, hogy a hibákat majd egy későbbi alkalommal távolítják el.

A szakszervezetek szerint a módosítás korlátlan hatalmat ad a munkaadónak a munkavállaló felett. Ön is így látja?

A törvény sok tekintetben szabad kezet ad a munkaadóknak, például a munkaidő rugalmas alakítása terén, különböző típusú munkaszerződéseket vezet be, bízva abban, hogy ez bővíti a munkalehetőségeket. Ami a szakszervezeteknek leginkább szúrja a szemét, az a munkaadó – szerintük – túl nagy szabadsága az elbocsátások terén. Ez az egyetlen pont, amelyben igazat adok nekik: a munkaadóra nehezedő nyomás a módosításban valóban minimális. A törvényalkotó jóhiszeműen bízik benne, hogy a munkáltatónak érdekében áll majd új munkahelyek létrehozása és megtartása. Meg kell szüntetni a munkaadók visszaélési lehetőségeit. Elsősorban a munkaügyi hivatalok által biztosított támogatások felhasználását kellene szigorúbban ellenőrizni.

A módosítás megteremti ezeket az ellenőrzési lehetőségeket, létrehozza a szükséges intézményi hátteret?

Igen. A szakszervezetek ugyan tiltakoznak, állítják: meggyöngültek ellenőrzési hatásköreik, de szerintem senki sem akadályozza őket abban, hogy továbbra is ellenőrizzenek. Csak azt szabad szabályozni, amit ellenőrizni is lehet. Mindezek ellenére a módosítás elfogadása esetén rugalmasabbá válik a munkaerőpiac.

A munkaadók többsége egyetért a módosítással, a munkavállalók viszont attól félnek, hogy a nagy munkanélküliség lehetőséget ad a visszaélésekre. Nem jelent ez visszatérést a 19. századi viszonyokhoz, ahogy azt a szakszervezetek hirdetik?

Ezzel nem értek egyet! A módosítás erősíti a munkavállalók helyzetét azoknál a vállalatoknál, ahol a szakszervezet gyenge vagy nem működik; éspedig az alkalmazotti tanácsok létrehozásával. Jelentősen növeli a kollektív szerződés szerepét. Megsértése komoly következményeket von majd maga után. Amilyen erősek lesznek a szakszervezetek, az alkalmazotti tanácsok, olyan lesz a szerződés tartalma, vagyis a munkavégzés feltételei. A novella decentralizálja a munkavállalók jogai és kötelességei mellett a munkaerőpiac valamennyi szereplőjének jogkörét. Ezt nem tartom a szakszervezet kiszorítására tett kísérletnek.

Viszont tagadhatatlan, hogy bizonyos rendelkezések előnytelenek a munkavállalók számára, ilyen például a próbaidő felemelése 3-ról 6 hónapra.

Ezt lehet más szempontból is nézni. A munkaadó eddig háromhavonta cserélhette az alkalmazottakat, és három hónap elteltével az alkalmazottnak nem keletkezett joga munkanélküli-segélyre. A hat hónapos próbaidő ezt a jogot megteremti. Mi a jobb a munkavállalónak – három hónap után a szociális, vagy hat hónap után a munkanélküli-segély?

A szaktárca javaslata nem tartalmazza a munka igényességének megfelelően a minimálbér kötelező emelését sem. Ez is jó az alkalmazottaknak?

A minimálbért és a létminimumot egyértelműen kell meghatározni, különben bonyodalmak várhatók. Sehol a világon nem létezik többféle minimálbér és létminimum, mivel ez káoszt és áttekinthetetlenséget okoz, nem beszélve az egyes igényességi szintek vitathatóságáról. A több fokozatú minimálbér azért is felesleges dolog volt, mert betartását eddig sem ellenőrizte senki. A szakszervezeteknek nem volt erejük a megtartatásukhoz, sajnos, gyakran képtelenek arra, hogy ellássák a szükséges ellenőrző feladatokat. Ötven éve sírnak amiatt, hogy egyes szakmák – például az egészségügyben – alul vannak fizetve. Kérdezem: hol voltak a kollektív szerződések aláírásakor? Mit értek el a munkaadókkal folytatott tárgyalások során? Ha a szakszervezetek képesek alkudni, van rá módjuk. Természetesen vissza lehet vágni azzal, hogy azokban a régiókban, ahol 30 százalékos vagy ennél is magasabb a munkanélküliség, egyetlen munkaadó sem megy a törvényi előírások fölé. Ez igaz; a magas munkanélküliség árt legjobban a munkavállalóknak. De ezen semmilyen törvény nem segít. Hiszen ha akkora a munkaerő-fölösleg, a munkaadót az sem tartja vissza az elbocsátásoktól, ha 12 havi lelépőt kell kifizetnie. A munkatörvénykönyv ebben az esetben csak egyet tehet: könnyíti a munkahelyek létrehozásának feltételeit. A munkaadóra csak akkor lehet nyomást gyakorolni, ha csökken a munkanélküliség.

Várható volt ilyen nagy ellenállás a szakszervezetek részéről?

Igen, hiszen az előző törvény elsődlegesen az ő szempontjaiknak megfelelően készült, emlékezhetünk milyen ellenreakciót váltott ki már a korábbi módosítás is.

Ön tehát jónak tartja ezt a módosítást?

Igen, szerintem elkerülhetetlen, ha csökkenteni akarjuk a munkanélküliséget. Egész Európa a rugalmas munkavégzés, a meghatározott időre szóló szerződések irányába halad. Szlovákia nem jut előbbre külföldi befektetők nélkül, és ők megszokták az európai normákat. Ha azt akarjuk, hogy megtelepedjenek nálunk, nem engedhetjük meg, hogy nálunk egy múlt évszázadból származó munkajogi kódex legyen érvényben.