Elhúzódó harcokra számíthatunk

Megsokszorozta a légi csapásokat az orosz hadsereg az Iszlám Állam ellen, egyesek az évszázad eddigi legnagyobb méretű bombázásáról beszélnek, az oroszok hadászati nehézbombázókat is bevetettek Szíriában. Orosz nagyhatalmi demonstrációról van szó, vagy valóban megoldást jelenthet ez a támadás az Iszlám Állam elleni harcban?

Az orosz légi csapásokkal az a baj, hogy nem az Iszlám Állam ellen irányulnak, hanem a szíriai ellenzék ellen, amely a szír elnök csapataival áll harcban. Az Iszlám Állam elleni orosz légi csapások eddig viszonylag korlátozottak voltak, és nem igazán járultak hozzá a meggyengítéséhez. A stratégiai bombázók bevetése erődemonstrációnak is tekinthető, egyrészt az egyiptomi orosz gép felrobbantása kapcsán, másrészt mivel Oroszország megpróbálja magát bemanőverezni egy szövetségesi szerepbe a franciaországi támadások után.

Mire lehet elég ez az orosz hadművelet? Elkerülhető-e a szárazföldi beavatkozás ahhoz, hogy az Iszlám Állam legyőzhető legyen?

Az Iszlám Állam nem győzhető le és semmisíthető meg szárazföldi hadműveletek nélkül, ezt így gondolom a krízis kirobbanása óta. A kérdés az, hogy milyen szárazföldi erőkről beszélünk – nemcsak az amerikai vagy európai haderők jöhetnek szóba, hanem a regionális szövetségesek csapatai is. A leghatékonyabb az lenne, ha az iraki fegyveres erők a nyugati légi csapások segítsége mellett végre eredményesen fel tudnának lépni az Iszlám Állam ellen.

Mit lehet tudni az Iszlám Állam valós haderejéről, mik a katonai erősségei?

Az Iszlám Állam nem különösebben erős, inkább az összes többi tényező gyenge a térségben. A pontos számokat nehéz megbecsülni, nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, amit tudunk, hogy a megerősödésében főként az játszott szerepet, hogy az iraki és a szír kormány – legalábbis részben – szétesett, és nem képes fenntartani az ellenőrzést az ország teljes területe felett.

Az Iszlám Állam legfőbb finanszírozási forrása az általa ellenőrzött területeken fellelhető kőolaj eladása, ami állítólag török üzletfeleken keresztül történik. Az orosz, francia vagy egyéb szövetséges erők miért nem számolták még fel ezt az utánpótlást?

Az egész olajkereskedelem a feketepiacon zajlik, és ahhoz, hogy sikerüljön kiiktatni, szélesebb nemzetközi összefogásra lenne szükség, ami eddig nem alakult ki. Ez lehet ennek a kudarcnak a legfőbb oka.

Milyen válaszreakciókra lehet számítani az Iszlám Állam részéről az erősödő légi csapásokra? Amennyiben elpusztítanák közel-keleti gócpontjait, maradna még elég ereje máshol, mondjuk Európában?

A potenciál döntő többsége természetesen Szíria és Irak területén összpontosul, azonban ahogy azt a franciaországi események mutatják, nem lehet kizárni, hogy más közel-keleti országokban vagy Európában hasonló támadásokra kerülhet sor. Azt nagyon nehéz lenne megbecsülni, milyen konkrét lépésekre számíthatunk. Amennyiben azonban a fő támaszpontjaikat nem semmisítik meg, állandó fenyegetést jelentenek majd nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is.

A francia haderőt is megerősítették a térségben, például a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó odavezénylésével. A francia haderő egymagában mennyire jelenthet veszélyt az Iszlám Államra?

Franciaország és Nagy-Britannia a két legfontosabb európai katonai hatalom, csak ezek rendelkeznek olyan haderővel, amely képes jelentősebb Európán kívüli hadműveleteket végrehajtani. A franciák több ezer katonát állomásoztatnak Nyugat- és Közép-Afrikában, elsősorban Maliban, Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, ahol gyakorlatilag ők tartják fent a stabilitást. Ezzel párhuzamosan hajtanak végre most légi csapásokat a Közel-Keleten, egyedüli európai országként katonai támaszponttal rendelkeznek az Egyesült Arab Emírségekben. A Charles de Gaulle jelenléte is harminc harci repülőgéppel növeli a francia haderőt a Közel-Keleten. Bár ezek jelentős erők, Franciaország egyedül nem lesz képes megsemmisíteni az Iszlám Államot, már csak azért sem, mert szárazföldi hadműveletet a franciák önmagukban nem fognak végrehajtani.

Milyen összefogásra lenne szükség az Iszlám Állam kiiktatásához? Nélkülözhetetlen az amerikai szárazföldi csapatok bevetése?

A szárazföldi hadműveleteket azért sem látom jelenleg reálisnak, mert az Egyesült Államokban nincs meg rá a politikai akarat, hogy jelentősebb szárazföldi erőket vezényeljenek a Közel-Keletre, Európában pedig a francia–brit egyesült katonai potenciál sem elégséges egy szárazföldi támadás végrehajtásához. Az amerikaiak nélkül nem fog menni, viszont mivel náluk nincs erre meg az akarat, tulajdonképpen ki lehet zárni a szárazföldi támadást lehetőségét.

Meddig tarthatnak el mindezek fényében az Iszlám Állam elleni hadműveletek, mikorra rendeződhet a konfliktus?

Még nagyon sokáig fog tartani. Minden attól függ, mi lesz az európaiak és az amerikaiak válasza, milyen katonai és anyagi áldozatra lesznek hajlandóak a közel-keleti államok. Eddig hiányzott a politikai akarat az Iszlám Állam teljes megsemmisítésére, a légi csapások megfékezték az előrenyomulásukat, azonban lényegesen még vissza sem tudták őket szorítani. Az iraki Moszul például még mindig a kezükben van, ebből is látszik, hogy kisebb sikerek voltak ugyan, valódi áttörés azonban nem. Ehhez egy komolyabb nemzetközi összefogás szükségeltetne az amerikaiak, európaiak és néhány közel-keleti szövetséges – Törökország, Jordánia, az öböl menti országok, Szaúd-Arábia, Egyiptom – részvételével. Ha ez megtörténne, nem lenne nehéz megoldani a konfliktust.