Élhetőbb Dunaszerdahelyt

Hunčík Péter: „A helyi és a regionális politikában bizonyos határig nincs nagy jelentősége a párthovatartozásnak.” Kinek és minek köszönheti a kanadai meghívást?

Egyértelműen a Márai Sándor Alapítvány kiterjedt tevékenységének, főleg az etnikai konfliktuskezelő tréningjeinek, amelyekre a tengeren túl is felfigyeltek. Késő nyártól ezért hívtak meg két hónapra vendégelőadónak.

Hogy telnek a napjai odaát?

Nincs időm unatkozni. A két egyetemen elsősorban a parlamenti választások után kialakult szlovákiai helyzetet, az ország integrációs esélyeit elemzem. Kiemelt figyelmet szentelek a hazai magyar közösség életének, gondjainak és távlatainak, hiszen a szlovákiai magyarság érdekképviselete soha nem volt ilyen reményt keltő, mint most. Jelentős mértékben a politikusoktól, az önkormányzatoktól, de végső soron mindannyiunktól függ, miként élünk ezzel a kedvező alkalommal és az európai uniós csatlakozásból adódó lehetőségekkel. Kanadai és más országokból érkezett hallgatóim leggyakrabban az itteni magyar nemzeti közösség mindennapjairól érdeklődnek, és arról, hogy milyen gyakoriak a rasszista megnyilvánulások Szlovákiában. Egyébként ide is eljutott a pozsonyi szlovák–angol focimeccsen hallott huhogások híre.

Mivel foglalkozik akkor, amikor nincs éppen előadása?

Konfliktuskezelő- és megoldó képzésekre járok. Igyekszem minél jobban feltöltődni új módszerekkel, gondolatokkal, amelyeket majd odahaza hasznosíthatok. Itt teljesen természetes, hogy az egyetemi oktatók és mások is egész életükben továbbképzésekre járnak. Például Magócsi Róbert, a neves magyar szakember is látogatta ezeket a tréningeket.

Nem mindennapi tény, hogy Kanadából jelentkezett polgármesterjelöltnek. Előbb nem tudott dönteni?

Dehogynem, hiszen már az elutazásom előtt mindent megbeszéltem a feleségemmel, a családommal és a barátaimmal. Itt, a tengeren túl, aztán mindent még egyszer végiggondoltam, és aztán döntöttem. Ötvenkét évesen érzek magamban annyi energiát és tapasztalatot, hogy jó csapatmunkával friss vérkeringést vigyek a városi önkormányzatba, mert végre minden vonatkozásban fel kell pezsdíteni az életet Dunaszerdahelyen is.

Tizenkét évig volt képviselő a városi önkormányzatban. Idén tavasszal lemondott. Miért?

Indokaimat annak idején az Új Szóban is részletesen kifejtettem. Hadd válaszoljak most csak annyit: belefásultam abba, és képviselőként sértőnek éreztem, hogy a közérdekből, a választóim érdekében feltett kérdéseimre érdemi felelet helyett csak mellébeszélést hallhattam. Jó szándékú javaslataimat pedig szinte kivétel nélkül lesöpörték az asztalról. Értelmetlennek tartottam hát, hogy tétlenül, elég gyakran pedig a kifejezetten rossz, a dunaszerdahelyiek érdekeit sértő vagy a kellőképpen meg nem indokolt, átgondolatlan döntések miatt elkeseredve ücsörögjek az önkormányzati üléseken. Ezért távoztam.

Most meg visszatérne? Valóban lenne ehhez energiája, tapasztalata?

Igen. Nyitott szemmel járok a lakóhelyemen, naponta élem át örömeit, saját bőrömön is érzem gondjait. Hogyne lenne energiám, ha városunkért, a dunaszerdahelyiekért tehetek sok mindent. Nyilván nem egyedül, mert manapság vannak sikeres emberek, akik képesek együttmunkálkodni. S úgy hiszem, az a tizenkét esztendő, amelyet választóim akaratából a városházán képviselőként eltöltöttem, sokféle tapasztalattal vértezett fel. A csapatmunkára építettem mindig, most is a csapatmunkára szeretnék építeni. Városunkban nagyon sok az okos és tettre kész, a polgárok ügyeit szívén viselő egyéniség.

Elkészült-e már a választási programja?

Túl sokat nem kell ezzel bíbelődnöm, mert látom és tudom, hogy mi mindent kell változtatni, másként csinálni Dunaszerdahelyen. A részletes programot főleg a helyi Városért Polgári Társulás tagjaival – akik közül huszonöten független képviselőjelöltként indulnak a decemberi választásokon – és más szakértőkkel beszéljük meg, s rövidesen minden helybeli megismerheti. Három alapvető célt szeretnénk elérni: tőkeerős hazai és külföldi befektetőket szeretnék hozni Dunaszerdahelyre. Kiterjedt kapcsolataim, angolnyelv-tudásom ebben sokat segíthetnek. Szeretném kiemelten támogatni a helyi kis- és középvállalkozókat, hogy itthon, lakóhelyükön boldogulhassanak. Ha ezt a két feladatot megoldjuk, akkor lényegesen csökkenni fog a munkanélküliség. S hadd beszéljek még egyik leghőbb vágyamról. Szomorú tapasztalatom, hogy hétvégeken, ünnepnapokon valóságos gépkocsiáradat indul főleg Győrbe, mert otthon, a városunkban alig akad kikapcsolódási, szórakozási lehetőség. A lakótelepeken meg szinte semmi, ezért oda jórészt csak aludni járnak az emberek. Szeretnék változtatni ezen a lehangoló állapoton is, hogy végre virágzó, élhetőbb város és regionális szellemi központ legyen Dunaszerdahely. Érezze kivétel nélkül minden helyi polgár igazi otthonának.

Ön az MKP jelöltjével szemben indul. Nem tart attól, hogy emiatt viszálykodás tör ki a párt városi szervezetében?

A helyi és a regionális politikában bizonyos határig nincs nagy jelentősége a párthovatartozásnak. Természetesen csak akkor, ha az adott párt és az illető demokratikus értékrendet képvisel. A Városért Polgári Társulás valamennyi tagja ilyen egyéniség. Nem akarunk viszályt, feszültséget szítani, hiszen mi is magyarok és demokraták vagyunk, a Városért Polgári Társulás tagjai közül többen a Magyar Koalíció Pártjának alapító tagjai. Csupán azt szeretnénk, ami ma már nálunk is természetes: alternatívákat, más megoldásokat kínálni a választópolgároknak, akikkel együtt szeretnénk békés, otthonos és szép várost formálni Dunaszerdahelyből. Meggyőződésem, hogy már nagyon ráfér a vérfrissítés a városi önkormányzatra. Mert időről időre ott is, máshol is váltani kell, utat engedni a korszerűbb és ésszerűbb szemléletnek és megoldásoknak. Jómagam ilyenekkel szeretném elnyerni a dunaszerdahelyiek bizalmát.