Elhagyják a ZMOS-t a városok?

Nyitra harcot indított a ZMOS ellenTASR-felvételEz alapján derült ki, hogy melyik falu, város mekkora részt kap a természetes személyek jövedelemadójából, ami az előző éves állami dotációt helyettesíti. Az idei évtől a települések önkormányzatai saját bevételként számolhatnak ezzel az összeggel, vagyis nem a mindenkori kormány jóindulata dönti el, mennyi pénzből gazdálkodhatnak. A nagyobb mértékű pénzügyi függetlenséget egyöntetű lelkesedéssel fogadták a polgármesterek, de a pénzügyi decentralizáció részleteiről már eltérően vélekednek. A számítások szerint az ezer lélekszámnál kisebb községek ugyanis rosszul járnak, idén kevesebb pénzből gazdálkodhatnak mint tavaly, az adókból befolyó bevételeik alacsonyabbak lesznek, mintha maradt volna a korábbi dotációs rendszer. Az év végén megszólaltak a nagyobb városok is, paradox módon ők is elégedetlenek a nekik jutott összeggel. Ferdinand Vítek, Nyitra polgármestere bejelentette, a város felfüggeszti tagságát a ZMOS-ban, és nem fizeti be az idei éves tagsági díjat sem, ami 230 ezer korona. Vítek szerint több megyei székhely is jelezte, követi Nyitra példáját. A főváros már 1993-ban kilépett a szervezetből. „A kilépésről a városi képviselő-testület döntött, tudatosította ugyanis, hogy a városok problémái mások, mint a kis, néhány száz lakosú települések gondjai – indokolta lapunknak a döntést Milan Vajda, Andrej Ďurkovský főpolgármester szóvivője. – Már akkor sem látta megfelelően biztosítottnak érdekei képviseletét a ZMOS-ban.” A főváros Nyitrához hasonlóan elégedetlen a központi adóbevételből nekik jutó résszel.

„Többször tárgyaltunk a pénzügyminisztériummal, a pénzügyi decentralizáció alapelveivel egyetértünk, sőt, stratégiai fontosságúnak tartjuk a városok és falvak jövőbeni finanszírozása szempontjából, pedig konkrét következményei – főleg ebben az évben – fájdalmasak a főváros szempontjából” – jelentette ki Vajda. – Mintegy 6-700 millió koronával alacsonyabb a költségvetésünknek ez a része, mint a tavalyi évben volt.” Pozsony az utolsó pillanatban, közvetlenül a kormányrendelet elfogadásakor, a szorzók módosítása miatt esett el néhány száz millió korona támogatástól. Pozsonynak a tömegközlekedés támogatásának megszűnése fáj a leginkább. A kiesést a város kénytelen volt a helyi adók emelésével kompenzálni, főleg az ingatlanadó mértéke nőtt. „Az így befolyt összeg nagy részét a tömegközlekedés támogatására fordítjuk, hogy ne jussunk olyan helyzetbe, mint például Besztercebánya, ahol a járatok számának jelentős csökkentésére kényszerültek” – mondta Vajda.

Zachariáš István szerint a ZMOS-t jelentős veszteség érné azzal, ha a nagyobb városok kilépnének. „Nem tartom ezt jó lépésnek, szerintem a kis és nagy településeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással, nem szabad hagyni, hogy a pénzügyi decentralizáció miatt egymás ellen forduljanak – véli a ZMOS tanácsának tagja, Szepsi polgármestere. – Ha az érdekképviseleti szerv, a ZMOS gyengül, arra ráfizetnek mind a kisközségek, mind a városok.” Nyitra tagságának felfüggesztése mögött állhat az is, hogy Ferdinand Vítek az elnöke a Szlovákiai Város Uniójának, vagyis a két szervezet közti rivalizálás is lehet, véli Zachariáš. Szerinte a ZMOS megfelelő képviseletet tud biztosítani a falvaknak és a városoknak is. „A szervezeten belül külön működnek a városok és a falvak kamarái, a kongresszuson a szavazás súly, lélekszám szerint zajlik, a városoknak ugyanakkora szavuk van, mint a szám szerint többségben lévő falvaknak – magyarázta Zachariáš. – Ezeknek a mechanizmusoknak az a célja, hogy a képviseletet megfelelő mértékben biztosítsuk minden település számára.” Gyengítheti az önkormányzatok súlyát az is, ha véleményük megoszlik egyes, őket érintő kérdésekben. „Semmiképpen sem lenne jó, ha a két szervezet egyes kérdésekben más álláspontot képviselne” – véli a polgármester. (lpj)