Életet a civil szférába

Az első előadás Települési lejtő – civil szervezetek esélyegyenlőtlensége címmel hangzott el, az előadó Bereznai Csaba, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Közép-Dunántúli Regionális Kollégiumának elnöke volt. Az elnök felvázolta azokat az intézményeket, amelyek a civil szervezete segítésének céljából jöttek létre az utóbbi években.

A „lejtő alján” lévők hátránya

Bereznai Csaba szólt a Nonprofit Civil Szervezetek Információs és Oktató Központjáról (NIOK), amely az első segítő szervezete volt a civileknek. Mára már több hasonló intézmény alakult, többféle módon és többféle helyről kaphatnak segítséget a civil szervezetek, mégis előnyben vannak azok a szerveződések, amelyek a megyeszékhelyeken találhatók. A civil szolgáltató központok is a megyeszékhelyeken alakultak, az ő feladataik közé tartozik az információgyűjtés és -szolgáltatás, a jogi, szervezeti, pénzügyi tanácsadás. Ezek a központok foglalkoznak a képzéssel és fejlesztéssel, konferenciákat szerveznek, szakmai kiadványokat és honlapot szerkesztenek. A feladataik közé tartozik a pályázat- és sajtófigyelés, de irodatechnikai szolgáltatásokkal is a civilek rendelkezésére állnak. Civil fórumokat, civil börzéket szerveznek, civil katalógust adnak ki, rádió- és tévéműsorokban szerepelnek, hírlevelet adnak ki.

A nagy probléma az, hogy a civil szervezetek 2/3-a nem a megyeszékhelyen található, így ezek közül a lehetőségek közül jónéhányat nem tudnak elérni. Bereznai Csaba grafikonokkal és táblázatokkal szemléltette azt a hátrányt, amely a városokban és a kis településeken létrejövő szervezetek és a megyeszékhelyek hasonló szervezetei között van. Azt is megmutatta, hogy miképpen segítik a pályázatok elbírálásakor ezeket a „lejtő alján” lévő szerveződéseket, ezáltal némileg csökkentve a helyzetükből adódó hátrányaikat. Terveik között szerepelnek az ún. „civil kunyhók” létrehozása, amelyek kistérségi központok lehetnének, s ez megszüntetné a jelenlegi „vízfej-szerű” hálózatot.

Civil élet Esztergomban

A második előadó Meszes Balázs, a városi civil kerekasztal vezetője volt, aki Civil élet Esztergomban címet adta gondolatfüzérének. Megemlítette, hogy Esztergomban már a 1800-as évektől voltak civil szervezetek, például a Babits társaság, vagy a Sétahely Szépítő Egylet, amely a parkok gondozását vállalta fel. „Művelt ember nem lép művelt területre” – ilyen és ehhez hasonló feliratú táblákat helyeztek ki a közterületekre. A későbbi civil szerveződések közül az előadó megemlítette a kórusmozgalmat, a művelődési házak klubjait, köreit, szakköreit, amelyek a rendszerváltás előtt is egyfajta civil szerveződés voltak. A civil katalógusok szerint Esztergomban 1999-ben 43 civil szervezet működött, 2000-ben már 80, ma pedig már 100 fölött van a számuk. Negatívumként a kerekasztal vezetője azt is elmondta, hogy e nagy szám ellenére a város polgárainak csak csekély hányada kapcsolódott be valamilyen civil szerveződésbe. Sikeres közös civil programjuk volt a Hazaváró találkozó, amelyen azokat az Esztergomból elszármazott embereket keresték meg, akik valamilyen módon segíthetnek Esztergomnak. Civil irodát is működtettek a városban, civil börzéket is szerveztek, de sajnos a 100-ból csak 7-8 szervezet csatlakozott az utóbbi programhoz.

Mitől civil a civil?

A gazdasági és a civil szervezetek kapcsolatáról Gál Kálmánné, az Esztergomi Ipartestület elnöke beszélt. Felvázolta az Esztergomi Ipartestület szervezetét és vitát kezdeményezett arról, milyen módszerekkel lehet a vállalkozókat meggyőzni a civil szervezetek segítéséről. Az Ister-Granum Regionális Civil Parlamentről tartott előadást Szénássy Tamás, aki az előkészítő bizottság tagja. Ellátási szerződések civilekkel? Mitől civil a civil? – ezzel a címmel Vincze Erika, a Forrásközpont vezetője tartott vitaindítót, a konferencia délutáni programjában a civil szervezetek képviselői vélemény- és tapasztalatcserét folytattak.