Élesedik a Csáky–Lipšic vita

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP miniszteri klubjának elnöke tegnap leszögezte: az indítványról ma nem dönt a kabinet – a magyar párt vétóval él, és a kérdés a Koalíciós Tanács elé kerül. Csáky szerint a dolognak nem szabad koalíciós válsággá fajulnia. „Csak arról van szó, hogy Lipšic fiatal kora és olykor szemellenzős világlátása miatt nem érti a lényeget, illetve így próbálja felhívni magára a figyelmet” – véli az emberi jogokért felelős kormányalelnök. Kettejük között már korábban is volt nézeteltérés az esélyegyenlőséget biztosító norma miatt. A kereszténydemokrata miniszter sokáig a homoszexuálisokról szóló részt támadta, de a pozitív megkülönböztetés sem tetszett neki. Ez végül a parlamenti tárgyalás során Bauer Edit indítványára került a jogszabályba. Csáky és Lipšic között kezdetben arról is vita folyt, szükség van-e átfogó antidiszkriminációs törvényre, vagy elég a már meglévő jogszabályokba egy-egy bekezdést toldani az esélyegyenlőségről. Már-már úgy tűnt, sikerült megegyezniük, ám amikor a kabinet jóváhagyta a tervezetet, Lipšic leszögezte: ez Csáky törvénye! Miután a parlament is megszavazta azt, az igazságügyi miniszter bejelentette: alkotmánybírósághoz fordul. Lipšic most is azzal érvel: alaptörvényünk mindenféle, azaz pozitív és hátrányos megkülönböztetést egyaránt tilt. Csakhogy a jogszabály szó szerint nem tartalmazza a pozitív diszkrimináció kifejezést, bizonyos kiegyenlítő, esélyegyenlőséget biztosító intézkedésekről szól. Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alapján ideiglenesen előnyös bánásmódban is lehet részesíteni közösségeket, népcsoportokat – főleg akkor, ha e csoportokat hosszú ideig az élet különböző területén hátrányosan megkülönböztették.

„Ilyesmit Amerikában is foganatosítottak. Hatékony és szükséges intézkedésekről van szó. Nem értem kollégám keménységét. Az embert kell látni, nem a paragrafusokat! És ha véletlenül mégis kiderülne, hogy a Lipšic által kifogásolt rész nincs összhangban az alkotmánnyal – amit kétlek –, akkor alaptörvényünket kell megváltoztatni!” – szögezte le Csáky. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a roma közösségek főleg Kelet-Szlovákiában a civilizációs szakadék szélén állnak. Esetükben ezért helyes, hogy a kormány olykor az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít a különbségek megszüntetésére; pozitív intézkedések egyébként az antidiszkriminációs törvény elfogadása előtt is léteztek.

A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke még a nyáron elismerte lapunknak: a hátrányos helyzet megakadályozása érdekében foganatosítandó átmeneti kiegyenlítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, ugyanakkor Szlovákia már beemelte jogrendjébe az Európa Tanács 2000/43-as irányel-vét a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról; az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja. Ő sem zárta ki, hogy ez valóban nincs összhangban alaptörvényünk 12. cikkével, ez esetben azonban úgy véli: a szlovák jogrend ellentétben áll az európaival; a megoldás pedig szerinte is az lenne, hogy a szlovák alkotmányt kell az érvényes európai joghoz igazítani. (sza)