Elemzők: drága mulatság lenne a minimálbér emelése

Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a jelenlegi 520 euróról 580 euróra emelné a minimálbér bruttó összegét a jövő évtől. A munkáltatók azonban tiltakoznak, hiszen elmondásuk szerint ez akkora kiadást jelentene a cégeknek, hogy akár elbocsátásokhoz is vezethet. A Jobb Szabályozás Központja emiatt elkészített egy elemzést, melyből kiderült, hogy a kis- és középvállalkozók összkiadása meghaladná a 101 millió eurót. Ebből az összegből 75,5 millió a bruttó béremelésre menne el, 26 millió pedig járulékokra. Az emelés mintegy 28 ezer kisvállalkozót és 27 ezer céget érint. Ami a dolgozókat illeti, körülbelül 165 ezer ember érzi majd meg a minimálbér emelését, közülük 62 ezren dolgoznak 520 euróért, a többiek bére pedig 520 és 580 euró között mozog. 

Nagyvállalatokat is érint

A nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 szervezet elégedetlenségét fejezte ki a minimálbér emelésével kapcsolatban. Elmondták: bár a nagyvállalatokban viszonylag kevés ember dolgozik minimálbérért, ez nem azt jelenti, hogy Richter emelése nem okozna jelentős kiadásokat a számukra is. A minimálbér összegével ugyanis összefügg a hétvégi munkanapok után fizetett minimális órabér is, ami a minimálbér emelésekor értelemszerűen szintén növekszik. A Klub 500 szerint azokban a cégekben, ahol folyamatos a termelés, minden ezer dolgozó után legalább 1,5 millióval többet kellene évente kifizetniük.

„A Klub 500 ezért azt javasolja, hogy a minimálbér meghatározásakor vegyék figyelembe a munkavállalókat is, és függetlenítsék tőle az egyéb juttatásokat és béreket”

– olvasható a szervezet közleményében.

Régiók és szektorok

Az elemzés a nagy regionális különbségekre is rámutatott. Míg Pozsony megyében a minimálbér összege az átlagbér mindössze 38 százalékát éri el, addig Eperjes megyében ez az arány 62 százalék. Az összes többi megyében a minimálbér összege körülbelül 50 százaléka az átlagbérnek. 
Az INESS gazdasági elemzői korábban arra figyelmeztettek, hogy ez a jelenség komoly gondot okozhat a keleti régiók munkapiacán. Ugyanis minél inkább közelít a minimálbér összege az átlagbéréhez, annál kisebb eséllyel talál munkát az alulképzett munkavállaló ezekben a régiókban. Emiatt a minimálbér emelése tovább is mélyítheti a különbségeket a keleti és a nyugati országrész között.
Szintén jelentős eltérés figyelhető meg az egyes szektorok között. Például az információs-kommunikációs szektor fizetéseivel összevetve a minimálbér az átlagbérnek mindössze 28 százalékát éri el. Ugyanakkor a vendéglátóiparban ez az arány igencsak magas, a minimálbér eléri az átlagbér 87 százalékát. „Ez alapján kijelenthetjük, hogy a minimálbér emelése eltérő hatásokat válthat ki az egyes régiókban és szakmákban” – figyelmeztettek sajtónyilatkozatukban a CLR elemzői. (nar, TASR)