Elég lehet a személyi a határon

Az uniós csatlakozás kapcsán sokat hallani a személyek szabad mozgásáról. Vannak, akik úgy gondolják, jövő május elsejétől eldobhatjuk az útlevelünket is. Mi az igazság?

Jövő május elsejétől a csatlakozó országok között és a már EU-tag államok között vámunió lép életbe. Mi ezt a gyakorlatot elsősorban szlovák–cseh viszonylatban ismerjük, hiszen Csehszlovákia felbomlása óta létezik vámunió a két ország között. Az EU-s vámunió gyakorlatilag szabad áruáramlást, szabad munkaerő-forgalmat és szabad tőkeforgalmat jelent. A határátkelésnél jövő májustól egyszerűsödik az ellenőrzés, nem fogják például átkutatni a személyautók csomagterét, csak ha erre külön utasítást kapnak a vámosok. Ellenőrzés azonban továbbra is lesz, mindaddig, amíg nem csatlakozunk az úgynevezett schengeni információs rendszerhez; ennek az előzetes időpontja 2007. Az Európai Unió főleg a külső határait őrzi szigorúan. Aki ugyanis majd átlépi a szlovák–ukrán határt, az egészen Lisszabonig szabadon utazhat. Amíg a szlovák–ukrán határ nem teljesíti a nagyon szigorú európai uniós normákat, addig nekünk igazolni kell a határátkelőkön, hogy szlovák állampolgárok vagyunk és nem mások. A dolgok jó irányban haladnak. Az érintett külügy-, belügy- és pénzügyminisztériumok közreműködésével azon vagyunk, hogy minél szabadabb legyen a polgárok utazása a szomszédos, illetve a többi uniós országba. Mindenki keresi a lehetőséget, hogyan csökkentsük a személyforgalom ellenőrzését az államhatáron. Már eldöntött tény, hogy nem fogják számítógépbe vezetni az átkelők adatait. Legtöbbször ugyanis ez tartotta fel a forgalmat, ezt jól ismerjük szlovák– magyar viszonylatban. Májustól csupán az útlevél felmutatásával eleget tehetünk az ellenőrzésnek.

Napvilágot látott, hogy személyi igazolvány is elég lesz a határátkeléshez az EU-n belül, tehát például Magyarországra utazva sem kell majd útlevél.

Valóban, az EU lehetőséget ad, hogy ez az említett identifikáció ne csak útlevéllel történhessen, hanem más azonosító okmányokkal is. Az unió még 1968-ban kiadott egy irányelvet, amely lehetőséget ad erre az egyes tagországok között. A vám- és pénzügyőri ellenőrzés a határátkelőkön jelentőségét veszti, marad tehát a személyi ellenőrzés. Amint sikerül bevezetni a schengeni ellenőrzést, a személyeknek sem kell majd igazolniuk magukat a határon. Az EU jogi normái lehetőséget adnak, hogy a tagországok megegyezzenek egymás között, milyen okmányt ismernek el identifikációs igazolványként. Nagyon sok esetben elég, ha ezt belügyminisztériumi rendelet szabályozza a tagországokon belül, ehhez tehát még törvény sem kell. Itt számításba jöhet a személyi igazolvány és a gépjárművezetői jogosítvány. A kérdés az, hogy a másik ország elfogadja-e az adott dokumentumot. Nagyon felgyorsítja a fejleményeket, hogy szlovák–magyar viszonylatban ezek a tárgyalások már elkezdődtek. A külügyminisztérium érdeke, hogy hasonló tárgyalások kezdődjenek szlovák–l engyel, illetve szlovák– osztrák viszonylatban is. Az EU lehetővé teszi, sőt, a jelenlegi tagországokat ösztönzi, hogy elfogadják az újonnan csatlakozó országok esetében más identifikációs okmányt is az útlevélen kívül. A csatlakozó országokban azonban más-más formája van a személyinek és a jogosítványnak. Az unión belül elsősorban a jogosítvány, de a személyi is a személy pontosabb identifikációjára szolgáló adatokat tartalmaz, amelyeket az EU egész területén ellenőrizheti az illető adatait. A mi dokumentumaink ezt a feltételt még nem teljesítik. Az Unió ezért megköveteli tőlünk ezen okmányok cseréjét. Szükség lesz mind az útlevél, mind pedig a személyi igazolványok és a jogosítványok cseréjére. Ennek természetesen megvan az ütemterve, először az útlevelek, aztán a jogosítvány, majd a személyi igazolvány cseréjére lesz szükség. De egy ideig természetesen párhuzamosan használhatjuk majd a régi és az új típusú igazolványokat. Ha az országok megegyeznek, hogy személyivel lehessen átmenni a másik országba, feltételezem, hogy az egyik követelmény az lesz, hogy már az uniós személyi igazolványt használhassuk, amellyel jobban ellenőrizhető az adott illető identitása.

Tehát nem utópia, hogy hamarosan útlevél nélkül utazhassunk Magyarországra?

Egyáltalán nem. És ennek igazán lélektani jelentősége van. Az EU egyik fő értelme az itteni emberek számára éppen az lehet, hogy szabadon lehessen közlekedni egész Európában. Mivel ez csak 2007 után valósulhat meg, szimbolikus értéke van, hogy már most szabadabban lehessen közlekedni az új EU-s tagországok között. Ez pedig már csak belpolitikai akarat kérdése. Ilyen rendszert Szlovénia már most működtet; az ottani állampolgárok már személyivel utaznak Olaszországba és Magyarországra is. Az EU részéről ennek nemcsak, hogy nincs akadálya, hanem támogatja is az unió.

Szlovákiának majdnem száz kilométeres közös határa van Ukrajnával, amely schengeni határrá válik jövő május elsején. A két állam között jelenleg vízumkényszer van érvényben, ami országunk uniós tagsága után is megmarad. Lengyelország – és novembertől Magyarország is – azonban megkönnyítette a határátlépést az ukrán határon. Schuster államfő ezt a lengyel modellt támogatja Szlovákia és Ukrajna viszonyában, vagyis, hogy a szlovák állampolgárok vízummentesen utazhassanak Ukrajnába, az ukrán állampolgárok pedig ingyenesen jutnának vízumhoz. Miként vélekedik ön erről a lehetőségről?

Ez nagyon nagy kihívás Szlovákiának. Mind Lengyelországnak, mind pedig Magyarországnak sokkal hosszabb közös határa van Ukrajnával, mint nekünk. Ez egy összetett probléma, hiszen ennek gazdasági, turisztikai vonatkozásai éppúgy vannak, mint pénzügyi vagy idegenrendészeti vonzatai. Azonban ha Lengyelország és Magyarország ennyire liberalizálja a határátkelést, és mi is azon vagyunk, hogy minél egyszerűbb legyen az átkelés a szlovák–magyar és a szlovák–lengyel határon, egy kicsit önbecsapásnak tartom, hogyha ezek után annyira ragaszkodunk a jelenlegi helyzethez, hogy pénzt kérjünk a vízumért. Az ukrán állampolgárok ugyanis majd a szlovák–lengyel és szlovák– magyar „zöldhatáron” jönnek át hozzánk, így egyáltalán nem tudjuk majd, ki is tartózkodik Szlovákiában. Ebben a helyzetben mérlegelnünk kell a további liberalizáció lehetőségét.

Szlovákia több mint 80 millió koronát „zsebel be” évente éppen az ukrán vízumokból...

Ha mi továbbra is pénzt kérünk a vízumért, a határ menti együttműködés, a turizmus és az üzlet szempontjából Lengyelország és Magyarország sokkal érdekesebb lesz az ukránoknak, mint Szlovákia. A keleti régiókban nagyon magas a munkanélküliség. Ebből az állapotból az egyik kitörési lehetőség éppen a vállalkozásoknak valamint azon logisztikai központoknak a kialakítása lehet, amelyek a volt szovjet tagköztársaságokból, Oroszországból és Ukrajnából közvetítik az árut az EU-ba és viszont. Jelenleg Magyarország és Lengyelország jobb feltételeket teremt az említett tevékenységeknek. Ez viszont – véleményem szerint – nagyobb bevételkiesést jelent, mint az ön által említett 80 millió.