Egyszerűsödik a kitoloncolás

A közeljövőben két új menekülttábor is nyílik a keleti országrészbenSomogyi Tibor felvételeMiért volt szükség új törvény elfogadására?

Az új szabályozás az EU-csatlakozási tárgyalások eredményeképpen született meg. Szlovákiának – a többi csatlakozásra váró államhoz hasonlóan – változtatnia kellett az eddigi szabályozáson, ezen a területen is közelítenie kellett az európai normákhoz. A tárgyalások során kifogásolták, hogy az eddigi törvény nem volt összhangban az emberi és szabadságjogokkal és a menekültekről szóló genfi konvencióval. Korlátozta a hozzánk érkező külföldiek jogát, nem folyamodhattak bármikor menekültstátusért Szlovákia területén. Felrótták Szlovákiának azt is, hogy a menekültjogi státus elutasítása esetén benyújtott fellebbezésük ügyében nem független bíróság, hanem az államapparátus egy magasabb szintű szerve, a miniszter döntött. A törvény ezen is változtat: az a menekült, aki elégedetlen az első fokú döntéssel, már bírósághoz fellebbezhet.

Tehát az új szabályozás a menedékjogért folyamodóknak kedvez?

Inkább azt mondanám, hogy áttekinthetőbbé, egyértelműbbé vált a törvény. A kérvényezők szempontjából már az is előny, hogy az elbírálási folyamatban a szubjektív döntés lehetősége minimálisra csökkent. Az első ránézésre azt is mondhatnánk, hogy az előzőnél liberálisabb törvény született, mivel teljes mértékben figyelembe veszi az emberi és szabadságjogokat. Viszont az állampolgárok szempontjából elmondható, hogy a menekültügyi hivatal nem jótékonysági szervezet; azért létesítették, hogy biztosítsa az állampolgárok védelmét és egyben megvalósítsa a nemzetközi szerződésekben Szlovákia által vállalt kötelezettségeket. Ez azt jelenti, hogy olyan elemeket is tartalmaz, melyek meggátolják a visszaélést a törvénnyel. Ebben is követjük az európai gyakorlatot, hiszen például Anglia is most szigorította a menekültügyi törvényeit. Nálunk is egyszerűbbé válik a menekültek kitoloncolása biztonságos országokba.

Ez azt jelenti, hogy azokat például, akik Magyarországról érkeztek hozzánk, minden további nélkül vissza lehet küldeni Magyarországra, bárhonnan származnak is?

Igen. Ehhez természetesen bizonyítani kell, hogy onnan érkeztek, de ez már a rendőri szervek feladata, nekik kell elegendő bizonyítékot szerezniük, hogy ez igazolható legyen.

És ha az illetőt a nyugati országhatár közelében fogták el?

Mindegy hol fogták el, ha az illető például csak románul beszél, akkor nehezen állíthatja, hogy máshonnan jött. Mivel Románia biztonságos országnak számít, az illetőt visszatoloncolhatjuk, menedékjogi kérelmét automatikusan elutasítjuk. Ez a múltban nem volt ilyen egyszerű, jóval hosszabb folyamat után lehetett csak kiutasítani az országból. De más esetben is szigorúbb a törvény: visszautasíthatjuk a kérelmet akkor is, ha nyilvánvalóan megalapozatlan. Ezt a pontot alkalmazhatjuk például abban az esetben is, ha a kérvényező hamis adatokat tüntet fel vagy hamis igazolványokat használ.

A kérdéskör másik része a menekülttáborok, melyekből egyre több van. Meglepő, hogy szinte valamennyi Szlovákia nyugati részén, pedig a legtöbb menekült Ukrajnából érkezik. Miért?

Ez tévhit, a legtöbb menekült ugyanis nem a keleti határon át érkezik hozzánk, hanem Magyarországról, és a Párkány-Pozsony közti határszakaszon lépi át az országhatárt. Ezért vannak az eddigi menekülttáborok a nyugati országrészben. Azonban EU-taggá válásunkat követően a keleti országhatár lesz a „legforgalmasabb”, ezért a közeljövőben két menekülttábort is nyitunk a keleti országrészben. Egyiket szinte közvetlenül a szlovák–ukrán határon, a másikat Közép- és Kelet-Szlovákia határán.

Ezeknek a táboroknak a létesítésekor gyakori kifogás, hogy a hivatal nem egyeztet a leendő tábor környékének lakóival. Ön ezt hogy látja?

Amikor aktuálissá válik, mindig értesítjük a helybelieket szándékunkról. Sajnos a nagypolitika, Szlovákia nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek megvalósítása gyakran nincs ínyére a helybelieknek. Mindegy, hogy a menekülteket vagy például a környezetvédelmet nézzük.

De a megvalósítást másként is meg lehetne oldani, jobban odafigyelve a helybeliek érzékenységére. Esetleg kárpótolni is lehetne őket.

A hivatal igazgatójaként nekem is érdekem, hogy a táborok létesítése minél könnyebben, problémák nélkül menjen, mivel a felmerülő gondokat nekem kell megoldanom. Az egyik legnagyobb probléma, a lakosság még nem szokta meg, hogy Szlovákiában menekültek, idegenek is élnek, nem tudjuk ezt a tényt elfogadni. Pedig a számuk csak nőni fog, főleg ha az EU tagjaivá válunk. Olyan rendszert kell létrehozni, mely képes a törvényeknek megfelelően gondoskodni a hozzánk érkezett menekültekről. Én nem állítom, hogy menekülttábor létrehozása egyáltalán nem terheli az adott régiót. Viszont mindig arra törekszünk, hogy ez a hátrány valamiféleképpen előnyére is szolgáljon. Mindig figyelünk arra, hogy az újonnan létesült tábor alkalmazottai helybeliek vagy a környékbeliek közül kerüljenek ki. Igyekszünk a beszállítást is megoldani helybeli vállalkozókkal, természetesen a közbeszerzési törvénynek megfelelően. Az új menekültügyi törvény arra is lehetőséget ad, hogy az érintett települések pénzügyi támogatást kapjanak. Ez főleg a kisebb települések esetében lesz jelentős segítség. Szeretnénk elérni, hogy a támogatás a helyi adónak megfelelő mértékű legyen, mintegy 1200-1500 koronát kapnának a községek évente minden ágy után.

A pénz nem minden, sokszor a biztonságukat féltik az emberek.

Mindent megteszünk azért is, hogy korlátozzuk a menekültek mozgását. Tudni kell azonban, hogy a menekülttábor nem börtön. Ha börtön jellegű létesítményekben helyeznénk el őket, Szlovákia a helyi és nemzetközi emberjogi szervezetek és a külföld céltáblájává válna. A menekültek mozgását csak a rendőri szervek és a bíróságok korlátozhatják, azok is csak indokolt esetben. Természetesen szükség van a tábor őrzésére, továbbra is tervezzük például a kerítés megerősítését a nagyszarvai menekülttábor körül. Ez azonban nem old meg minden problémát.

De legalább a gyűjtőtáborokban be lehetne tartatni a karantént. Ezekben miért nincs szigorúbb fegyelem?

A karantén sajnos nem a legmegfelelőbb fogalom ebben az esetben, habár a rendelkezések ezt használják. Valahogy meg kellett nevezni az első harminc napot, amit a menekült a táborban tölt, de ez nem jelent egészségügyi értelemben vett karantént. Ha az lenne, valóban szigorú intézkedéseket kellene életbe léptetni, a tábort tényleg nem hagyhatná el senki. De a táborokban nem jellemző a fertőző betegségek előfordulása. Az utóbbi hét-nyolc évben egyetlen alkalmazottunk sem fertőződött meg, nemhogy a környékbeli lakosok.

Viszont a múlt év végén többször is dolguk akadt a rendőröknek a bősi menekülttábor lakóival. A helybeliek szerint szinte elözönlötték a falut.

Egy esetről van tudomásom, amikor valóban be kellett avatkozniuk a rendőröknek, és egy rendőrt is megtámadták. A gyanúsítottakat őrizetbe vették, az ügy kivizsgálása nem a mi hatáskörünk. Azt sajnos el kell ismernem, hogy a bősi menekülttábor – de abban az időben a többi is – túl volt telítve. Sajnos másképp nem tudtuk megoldani a hirtelen érkezett rengeteg menekült elhelyezését. A helyzet azóta javult, és várhatóan tovább javul majd, ha megnyílik a már említett két új menekülttábor, melyek öszszesen mintegy 700 ember befogadására lesznek alkalmasak.

Mi várható az EU-ba lépésünk után?

Nem vagyok jós, de abból, hogy az EU határává válunk, logikusan következik, hogy megnő a menekültek száma. A helyzet megoldását segítheti a szoros együttműködés az érintett országokkal. Szeretnénk elérni például, hogy Magyarországgal legalább olyan jó legyen az együttműködés, mint Csehországgal.