Egyszerűbb ügyintézést, de magasabb díjszabást hozhat az új építési törvény

A jelenleg érvényes építési törvényt már rengetegszer módosították, a szakemberek ezért egy teljesen új jogszabály kidolgozását szorgalmazták. A Štefan Holý (Sme rodina) kormányfőhelyettes által jegyzett és nemrég tárcaközi egyeztetésre bocsátott új építésügyi törvény javaslatát azonban máris rengeteg bírálat érte. Valóban szükségünk van egy teljesen új törvényre?

A jelenlegi építési törvényt 1976 óta használjuk, emiatt több szempontból sem felel meg a mai követelményeknek. Így az sem csoda, hogy a jelenlegi kormány ezt a jogszabályt – a területfejlesztési és az építészeti törvénnyel párhuzamosan – is igyekszik módosítani, ami teljes mértékben indokolt. Az egyik fő ok az építőipar fellendítése, ami több gazdasági problémát is megoldana.

Hogyan módosítanák az új szabályok az építési engedélyezési eljárást?

A jó hír, hogy a tervek szerint jövő januárban életbe lépő új törvény felgyorsítaná az építési engedélyeztetést, lerövidítené a határidőket és csökkentené a bürokráciát. Ján Palenčár, a NARKS elnöke szerint is indokolt egy olyan új építési törvény elfogadása, amely egyrészt lerövidítené az engedélyeztetés idejét, másrészt megvédené a lakosokat az engedély nélküli építkezésektől, illetve ezeknek a nyakló nélküli utólagos legalizálásától. Az építési törvény egyik újdonsága az URBION elektronikus rendszer lesz, amelynek a célja, hogy háromszor gyorsabbá tegye az engedélyeztetési folyamatot. Az érintett felek és az építési hivatal között is elektronikus formában történik majd a kommunikáció.

Az önkormányzati szakmai szervezetek szerint „az előterjesztett javaslat nagyban privatizálná az állam és az önkormányzatok feladatait, előnyben részesítve a magáncégeket és építési befektetőket, óriási lehetőségeket teremtene a korrupció számára”. Valóban ilyen nagy az aránytalanság, vagy csak az önkormányzatok féltik a törvény adta előjogaikat?

Az új törvény több kompetenciát is átvenne az önkormányzatoktól. Egy kompromisszum alapján az önkormányzatok továbbra is végeznék az építési engedélyeztetési jogkörüket, de megváltozott feltételekkel, miközben 170-re csökkenne az építési körzetek száma. Véleményem szerint a területfejlesztési tervezetek kidolgozásának az önkormányzatok hatáskörében kellene maradnia. A vállalkozásom során gyakran találkoztam azzal, hogy a kisebb önkormányzatok nem dolgoztak ki területfejlesztési tervet, így nehezítették a befektetők helyzetét. A legtöbb önkormányzat nem tud megbirkózni az engedély nélküli építkezésekkel sem, mert nincs erre kapacitásuk. Ebben próbál segíteni az állami építési felügyelet.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a Holý által előterjesztett javaslat az építési engedélyezési eljárás illetékének a látványos növekedésével számol, amit a lakosság is megérezne. Drágulhatnak emiatt az építkezések?

Az építési engedélyek kiadásának az illetéke elérhetné a kivitelezési összeg akár 1,25 százalékát. Ez több szakértő szerint is jelentős tétel lenne, és negatívan hatna a lakhatás árára. Az engedélyeztetési folyamatok leegyszerűsítése és felgyorsítása ugyanakkor az építőipari termelést akár 5–10%-kal is növelné, ami jelentős áfabevételt hozna az államnak.

Az elmúlt időszakban azonban már így is drágult az építkezés, hiszen szinte az összes ehhez szükséges alapanyag ára megugrott. Milyenek a tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

Az építkezési anyagok ára az elmúlt évben sajnos látványosan nőtt. Ez azért van, mert több stratégiai építőanyag (például az acél) gyártása sem fedi a jelenlegi keresletet. Az építőanyagok árainak az emelkedése elérte az 50–100 százalékot. Több kivitelező cég nehezen tud korrekt árajánlatot elkészíteni, mivel több, építőanyagot gyártó társaság csak egy hétre tudja garantálni az árakat, 20–25 százalékkal emelkedett azonban a munkadíj is.

Milyen hatással volt a járvány az ingatlanszakmára, és milyen trendekre számíthatunk az elkövetkező időszakban?

A járványügyi korlátozások érdekes módon nem lassították le az ingatlanpiac fejlődését, az ingatlanárak sem csökkentek. Kijelenthetjük, hogy a lakóingatlanok piaca immunis a koronavírus-járvány által generált válság ellen. A nagyobb városok esetében az éves áremelkedés a lakóingatlanok esetében elérte az 5–10 százalékot. A régi panellakások magas árszínvonalát elősegítik a bankok továbbra is előnyös hitelfeltételei és a lakásépítés visszaesése is. Az ingatlanárakat ráadásul a folyamatosan dráguló építőanyagok is befolyásolják. Az elkövetkező időszakban, legalábbis rövid időtávon belül nem várok változást, a járvány várható őszi hulláma körüli bizonytalanság miatt azonban egyelőre nehéz megjósolni az ágazat jövőjét.