Egyre kevesebb községi hivatalnok beszéli a kisebbségi nyelveket

A jelentés egy 2016 augusztusa és októbere között végzett kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti. A felmérésbe 763 község kapcsolódott be, ebből 638-ban a kisebbség számaránya eléri vagy meghaladja a 20%-ot. Az eredmények tükrében a magyar nyelv hivatali használata csupán 1 %-kal szorult vissza 2012 óta (87%). A roma nyelv használata ugyanakkor 26%-ról 10%-ra esett vissza, és csökkenő tendenciát mutat a ruszin és az ukrán nyelven beszélő hivatalnokok számaránya is (előbbinél 96%-ról 92%-ra, utóbbinál 79%-ról 67%-ra esett vissza). A legrosszabb a helyzet a német kisebbségű községekben, ahol korábban a hivatalnokok 100%-a beszélt németül, ma pedig már senki. A kisebbségi nyelvhasználatot a hivatalokban 401 község (66%) problémamentesként jelölte meg. 120 község (20%) válaszadói szerint részben problémás, 42 község (7%) lakosai szerint pedig problémás a kisebbségi nyelven történő ügyintézés. A probléma fő okaiként az anyagi források, a szakmai támogatás, a szakképzett alkalmazottak, illetve a szakkifejezések ismeretének a hiányát jelölték meg, továbbá az idő- és a munkaerőhiányt. A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében az állami közigazgatási szervek (járási hivatalok, adóhivatalok, munka-, család- és szociális ügyi hivatalok, közegészségügyi hivatalok, leveltárak) nem kötelesek használni a hivatali érintkezésben a kisebbségek nyelvét, a jelentés szerint néhány hivatalban ez a lehetőség mégis rendelkezésre áll. A 3607 állami hivatalnok közül 936 (26%) írásban és szóban is képes használni legalább egy kisebbségi nyelvet, 681 (19%) pedig szóban. A felmérésben részt vevő 28 rendőrkapitányság közül 15 jelölte meg, hogy lehetőséget biztosít a kisebbségi nyelven való kommunikációra részben az alkalmazottak, részben tolmács által.