Egynapos, önkéntes biztosítás?

Számukra ugyanis csaknem lehetetlenné válik, hogy a megszabott időben, 2005. január 1-je és 2006. június 30-a között a tőkefedezeti elven működő nyugdíjrendszert választhassák. A korábban már biztosított személyeknek ebben az időszakban kell eldönteniük, hogy maradnak a teljesen állami rendszerben, vagy átlépnek a felerészben magán-nyugdíjpénztárakon alapuló rendszerbe. Ilyennek számítanak a jelenlegi egyetemisták, akik után az állam tavaly még fizette a nyugdíjbiztosítási díjat. A választás feltétele azonban, hogy az adott időszakban biztosítottnak kell lenniük, vagyis alkalmazásban kell állniuk vagy magánvállalkozóként fizetniük kell a biztosítási járulékot. Ha tehát a választásra megszabott másfél évben nem kapcsolódnak be a nyugdíj-biztosítási rendszerbe, nem választanak, akkor maradnak az egypilléres, állami rendszerben. A munkanélküliek hasonló helyzetbe kerülnek, ha az adott időszakban nem sikerül munkát találniuk. A jelenlegi szabályozás számukra egyetlen megoldást ismer: a választásra megszabott másfél év során legalább egy napra, önkéntes ügyfélként be kell jelentkezniük a Szociális Biztosítóba, és egyben magán-nyugdíjpénztárt is választaniuk kell. Természetesen be kellene fizetniük az önkéntes biztosítási járulékot, emellett az ügyintézés is idő- és pénzigényes feladat. A munka-, szociális és családügyi minisztérium nem tekinti ezt komoly problémának, szerintük megfelelő megoldás a felvázolt, egynapos, önkéntes szociális biztosítás. „Ennek ellenére elképzelhető olyan megoldás is – tekintettel a munkanélküliekre –, hogy a jogszabály módosításával lehetővé tennénk az említett társadalmi csoportoknak, hogy a munkába állást követő 30 napig választhassanak a két rendszer között, a törvényben megszabott másfél év elteltével is” – mondta lapunknak Martin Danko, a tárca szóvivője. Az öregséginyugdíj-takarékosságról szóló törvény három csoportra osztja a lakosságot: a pályakezdők, vagyis a biztosítási rendszerbe először belépők kötelezően a kétpilléres rendszerbe kerülnek. Az egypilléres, állami rendszerben maradnak azok, akiknek kevesebb mint 15 év van hátra a nyugdíjig, és szabadon választhat a két rendszer között a köztes korosztály. (lpj)