Az egyetemisták diákstátusza az államvizsgával zárul (Matej Kalina/Plus jeden deň – illusztrációs felvétel)
Egyetemisták: hét nap van a jelentkezésre
Pozsony |
Néhol már lezárultak, sok helyen még zajlanak az érettségi vizsgák, a főiskolákon, az egyetemeken pedig javában tart a vizsgaidőszak. Az iskola befejezése mindenki életében fontos mérföldkő, de nem szabad elfeledkezni bizonyos kötelességekről, hivatalos teendőkről sem.
Aki sikeresen befejezte közép- vagy főiskolai tanulmányait, és már nem tervezi tovább képezni magát, nem akar már iskolába járni, arra az elkövetkező hetekben, napokban több elintéznivaló vár. Viszonylag rövid időn belül fel kell keresni néhány hivatalt. Ez főleg a főiskolák és az egyetemek végzőseire érvényes. Ideális esetben a friss diplomás fiatal szakembernek azonnal sikerül elhelyezkednie, sőt, már a tanulmányok alatt megfelelő gyakorlatot tud szerezni, néhány diáknak már az utolsó évfolyamban állandó munkahelye van. Sokan azonban még csak most kezdenek keresgélni, álláshirdetésekre válaszolni. Akinek még nincs munkája, annak néhány napon belül jelentkeznie kell a munkaügyi hivatalban.
Ki az abszolvens?
A tanulók abban a pillanatban válnak végzősökké, amikor teljesülnek az adott közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény befejezésének a feltételei. Abszolvens az is, aki elvégez egy tanfolyamot, továbbképző programot, ahol oklevelet, bizonyítványt, mesterlevelet stb. kap. A felsőfokú tanulmányokat formálisan a diploma megszerzésével fejezzük be, a diákstátus azonban abban a pillanatban szűnik meg, amikor valaki sikeresen leteszi az utolsó államvizsgáját, s ekkor fejezi be tanulmányait. Az iskola a középiskolások számára is abban a pillanatban fejeződik be, amikor sikeresen leérettségiznek, ám a főiskolásokkal ellentétben ők nem veszítik el azonnal a diákstátusukat, még az adott iskolaév végéig, augusztus 31-éig diáknak számítanak. Addig élvezhetik az ebből adódó előnyöket, kedvezményeket is. Például a szülők a nyár végéig kapják utánuk a családi pótlékot és jogosultak az adóbónuszra, gondtalanul pihenhetnek az utolsó nyári szünetben, esetleg alkalmi munkát végezhetnek a diákok idénymunkájáról szóló szerződés alapján. Utazási kedvezményre azonban már nem számíthatnak.
Érdekes
Különböző élethelyzetek – némileg eltérő ügyintézés
A középiskolai és egyetemi tanulmányok befejezése után több helyzet alakulhat ki, s ennek megfelelően többféle ügyintézés vár a végzősökre. Egyesek továbbtanulnak, a szerencsésebbeknek sikerül elhelyezkedniük, többen külföldre mennek, néhányan vállalkozást indítanak.
1. A középiskola végzőse továbbtanul főiskolán
Aki felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, az állam biztosítottja marad. Sokan még várnak az eredményre, hogy felvették-e főiskolára. Akit nem vesznek fel, elég szeptemberben elmennie a hivatalokba. A lakhely szerinti munkaügyi hivatalban szeptember 8-áig tanácsos jelentkezni.
2. A végzős egyetemista továbbtanul
Az egészségbiztosítása attól függ, hogy a fiatal levelező vagy nappali tagozaton tanul-e tovább. Az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Aki nappali tagozatos doktoranduszképzésben vesz részt, és még nem töltötte be 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, ahelyett az állam téríti a biztosítási járulékot. Ha már elmúlt 30 éves, az állam nem fizet helyette semmit. Aki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, a döntésig az állam biztosítottja marad. Aki elutasító választ kap, annak ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát a lakhely szerint illetékes munkaügyi hivatalban.
3. A végzős diák azonnal munkába áll
Ha a tanulmányok befejezése után sikerül azonnal elhelyezkedni, nem kell intézkedni, a munkaadó egy héten belül tájékoztatja az egészségbiztosítót a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is.
4. A végzős diák nem talál munkát, nem is tanul tovább
Aki nem tanul tovább, annak ajánlott jelentkeznie a munkaügyi hivatalban – a középiskolásoknak szeptember 7-ig, a főiskolák végzőseinek a záróvizsgától számított 7 napon belül. Ellenkező esetben önkéntes munkanélküliek lesznek, s maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot, aminek a minimális összege 63,84 euró.
5. A főiskolai hallgató megszakítja a tanulmányait
Az egészségbiztosítót arról is tájékoztatni kell, ha valaki megszakítja a tanulmányait, ebben az esetben ugyanis az állam nem fizeti a biztosítási járulékot. Kivétel, ha a megszakításra egészségi okokból kerül sor. A biztosítót arról is tájékoztatni kell, ha valaki meghosszabbítja tanulmányait, mert néhány vizsgát nem sikerült letennie.
6. Az iskola befejezése után a pályakezdő fiatal vállalkozni kezd
Amint valaki vállalkozni kezd, az iparosengedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat – minimum 63,84 eurót – a vállalkozó maga fizeti. A kezdő vállalkozónak nincs bejelentési kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével lesz, ha a bevételei meghaladják a minimális kivetési alap 12-szeresét.
7. A végzős diák külföldre megy
Aki külföldre megy, s ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítása megszűnik. A biztosítót a kiutazás előtt legalább egy héttel tájékoztatni kell, hogy külföldre készül, hazaérkezése után pedig ismét be kell jelentkeznie. A külföldön tanulóknak az oktatási minisztériumban kell érdeklődniük, hogy a kiválasztott szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e Szlovákiában. Ha igen, akkor Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tartanak, akkor megszűnik a hazai biztosítás. Aki 6 hónapnál korábban hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetnie az időarányos részt. (sza)
Munkaügyi hivatal
A diákstátusszal együtt megszűnik az eltartottgyermek-státusz is, azaz a szülők elveszítik a jogosultságot a családi pótlékra és az adóbónuszra, és a fiatal végzős már nem lesz az állam biztosítottja. Az állam csak akkor folytathatja az egészségbiztosítási díj fizetését, ha erre megkérik, mégpedig a munkaügyi hivatalban való jelentkezéssel. Törvényből eredően születésétől fogva mindenkinek van egészségbiztosítása, és aki nem akarja saját zsebből fizetni, annak a záróvizsga után a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresnie a munkaügyi hivatalt. Ugyanakkor nem kötelező.
Aki nem akarja regisztráltatni magát, de nem sikerül azonnal elhelyezkednie sem, önkéntes munkanélküli lesz, ebben az esetben maga fizeti a kötelező egészségbiztosítást. Aki úgy dönt, mégiscsak elmegy a lakhelye szerinti illetékes munkaügyi hivatalba, szüksége lesz a személyi igazolványára, a tanulmányok hosszáról és befejezéséről szóló igazolásra, valamint az oklevélre vagy az érettségi bizonyítványra. Ha a középiskolák végzősei a nyári szünet végéig nem találnak munkát, és szeretnének felkerülni az álláskeresők listájára, tanácsos szeptember 7-éig jelentkezniük. Aki eddig a dátumig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, azt a nyári szünet befejeződése után az első naptól nyilvántartásba veszik, s nem keletkezik semmilyen hézag az egészségbiztosítási díj fizetésében. Aki akarja, korábban is, azaz már szeptember 7-e előtt regisztráltathatja magát, de akkor leállítják a családi pótlék folyósítását.
Annak a főiskolás végzősnek, akinek néhány napon belül nem sikerül elhelyezkednie, miután letette a záróvizsgát, a záróvizsgától számított 7 napon belül kell jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Aki ezt később teszi meg, a záróvizsga és a bejelentkezés közt eltelt időszakra önkéntes munkanélkülinek számít, s magának kell fizetnie a kötelező egészségbiztosítási járulékot.
A biztosítók
A végzősöknek elsősorban az egészségbiztosítóval szemben van bejelentési kötelezettségük: tájékoztatniuk kell az intézményt tanulmányaik befejezéséről. Ehhez szükségük van a személyazonossági igazolványra és az iskola befejezését igazoló dokumentumra (oklevél, bizonyítvány).
A Szociális Biztosítóval (SP) szemben az abszolvenseknek nincs semmilyen kötelezettségük, nem kötelező társadalombiztosítást kötniük, de nem is nyújthatnak be semmilyen igényt, azaz nem számíthatnak munkanélküli-segélyre, sem táppénzre vagy ápolási díjra, ha megbetegednek. Köthetnek önkéntes biztosítást, ez esetben maguk dönthetik el, milyen kivetési alapból számolják ki a havi járulékokat. Az SP-vel szemben csak azoknak a végzősöknek van bejelentési kötelezettségük, akik árvasági nyugdíjat kapnak. Nekik 8 napon belül igazolniuk kell, hogy befejezték vagy megszakították a tanulmányaikat. (sza)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.