Egy színvonalas irodalmi tábor Szigligeten

A szigligeti Esterházy-kastély, amelyben a magyar írók alkotóháza is működik, 1999-től ad otthont a fiatal írókat tömörítő József Attila Kör (JAK) nyári irodalmi táborainak. Korábban, négy éven keresztül Tata volt a helyszín, s nem egy résztvevő számára a tatai táborok hangulata bizonyos nosztalgiát jelentett. Ma már bízvást kijelenthető, hogy a szigligeti JAK-táborok hangulata semmiben sem marad alatta a tataiakénak, s a programok színvonala is egyenletes, megbízható. A legjobb Kárpát-medencei magyar irodalmi táborról van szó ugyanis, ahol nemcsak felolvasások, beszélgetések, viták, könyvbemutatók váltják egymást, hanem az érdeklődők vagy a pályakezdők olyan szemináriumokon is részt vehetnek, amelyeken egy-egy elismert pályatárs avatja be őket a szakma rejtelmeibe. Idén volt prózaírói szeminárium Lovas Ildikóval, forgatókönyv-írói Csaplár Vilmossal, műfordítói Tóth Krisztinával és költészeti Nádasdy Ádámmal. A kritikai szemináriumokon pedig fiatal irodalomkritikusok mutatták be a kortárs irodalom egy-egy szeletét, többek között Kovács András Ferenc, Kiss Ottó, Selyem Zsuzsa egy-egy kötetét L. Varga Péter, Zsigmond Andrea és Zólya Andrea Csilla. Az említett szemináriumok általában nem monológ jellegűek, többször élénk vita bontakozik ki az előadók és a hallgatóság részvételével, így történt ez például Kovács András Ferenc Hazatérés Hellászból című kötete esetében, amelynek egyes szövegei értelmezhetők fordításként, átírásként, de KAF saját verseiként is.

Az első napon ĺzlések és pofonok címmel egy kritikai beszélgetősorozat részeként Bánki Éva, Bónus Tibor, Sárközy Bence és Tönkő Vera beszélgetett Tóth Krisztina Vonalkód című elbeszéléskötetéről. A főként Bónus Tibor észrevételei által irányított Vonalkód-értelmezés és vita izgalmas kanyarulatai előkészítették az utána következő beszélgetést, amelynek témája az internet és az irodalom kapcsolata volt. Nemes Zoltán Márió a Kistangó, Németh Gábor a Litera, Szabó Géza az Erdélyi Terasz, Vass Tibor pedig a Spanyolnátha képviseletében beszélgettek arról, mennyire konkurenciái egymásnak és a hagyományos, papírra nyomtatott irodalmi lapoknak a felsorolt virtuális irodalmi folyóiratok. A moderátor, Bedecs László által feltett kérdések eredményeként rengeteg műhelytitokról hullt le a lepel a beszélgetés végére...

A második nap, amelyet Botrány-napként jelöltek meg a tábor programjában, irodalom és botrány kapcsolatába vezette be a hallgatóságot. Délelőtt Erős Ferenc a freudi pszichoanalízis és a botrány kapcsolatát elemezte, Tóth Sára A botrány Kertész Imrénél címmel tartott előadást, Vajda Károly a német nyelvű soáirodalomban megjelenő botrányról, Vaskó Péter pedig Isten, Haza, Csalás címmel A Da Vinci-kód című regényről értekezett. Vaskó szerint ez utóbbi regény több sebből vérzik, és egy valódi történész számára a rengeteg hiba, tévedés, sőt hazugság hiteltelenné teszi a könyvet. Az egyetlen valódi probléma szerinte a nők szerepének megoldatlansága az egyházban, az egyházi hierarchiában, ezt a valós problémát lovagolta meg a regény jó üzleti érzékkel. Este Mindennapi botrányaink címmel beszélgetés következett, amelynek moderátora Grecsó Krisztián volt. A beszélgetésben Farkas Zsolt, Forgács Zsuzsa Bruria, Kiss László és Balogh Tamás vett részt. Balogh Kosztolányi életrajzának kutatásával foglalkozik, s azokról a dokumentumokról, levelekről beszélt, amelyek új, negatív megvilágításba helyezik az írót. A beszélgetés után felolvasás következett botránytematikában, Farkas Zsolt például a Kalligramnál megjelent Ér című kötetéből olvasott fel részleteket.

A harmadik nap délelőttjét élénk vita jellemezte, a kortárs magyar drámáról Tasnádi István, Radnóti Zsuzsa, Háy János, Jákfalvy Magdolna és Nánay István beszélgetett (moderátor: Deres Péter), szóba került többek között Háy Gézagyerek című darabjának fogadtatása, de vita bontakozott ki a színházi siker természetéről és a magyarországi színházkultúra bizonyos fokú konzervativizmusáról is. Este Kabai Lóránt beszélgetett Kemény Istvánnal, majd Bódis Kriszta, Gordon Agáta (Irodalmi Centrifuga), Pécsi Kata (Esztertáska), Sándor Bea (Femidok) és Szilágyi Szilvia (Tűsarok) kavarta fel az állóvizet Bárdos Deák Ági segítségével: a női szerepekről, a férfiközpontú társadalomról, a teljesítményelvről. Az ötödik nap legizgalmasabb programja a Lator László-beszélgetés (Imreh Andrással) és az Árgus folyóirat felolvasóestje volt Király Levente, Kiss Judit Ágnes, Nemes Zoltán Márió, Sopotnik Zoltán és Pollágh Péter közreműködésével. Az utolsó napon filmes lapok és műhelyek mutatkoztak be, teljes gőzzel beindult Sarankó Márta anagrammagyára, este pedig sor került a sokak által várt titkos szigligeti naplók felolvasására. Az idén Darabos Enikő és a füleki Mizser Attila írták majd egy héten keresztül a titkos szigligeti naplókat, amelyek olvashatók a József Attila Kör honlapján is.

Az idei szigligeti tábor folytatta az eddigi pozitív hagyományokat. A tábor krónikájához még annyi tartozik hozzá, hogy a JAK elnöki tisztét az idei tábor idején tartott JAK-közgyűlésen Menyhért Anna Gerevich Andrásnak adta át.

Németh Zoltán