Esztergom. Beléptünk, szemléletet váltottunk, átformáltuk ünnepeink mondanivalóját. Nem erőszakosan, nem mondvacsinált és idegen újdonságok bevezetésével, hanem körültekintően városunk múltjára és sajátosságaira hagyatkozva.
Egy „másik” majális
Persze kellett hozzá egy összefogó erő és a jó szervezés. ĺgy fordulhatott elő, hogy talán senki sem ácsorgott a füle tövét vakargatva értetlenül az esztergomi majális helyszínére érkezve, hogy sehol egy pecázós bódé, sehol egy műbarbi árus. A szép napsütésben zsongott a nép a Mária Valéria-híd lábánál. Az emberek nem a pénzköltés művészetében tevékenykedtek, hanem egymást és a lehetőségeket keresték. A híd tövében felállított alpinista mászófalon gyermekek lógtak fürtökben szüleik aggódó tekintetétől kísérve. A parkoló legmagasabb fáján az egy korosztállyal idősebbek, jobbára csak férfiak, próbálkoztak. Családjaik a májusfa alatt állva nem mindig követték figyelemmel akrobata mutatványaikat, mert egy-egy felbukkanó, régi ismerőssel folytathatták régen megkezdett beszélgetéseiket. A büfék előtt felállított sörpadoknál szintén ráérős volt a hangulat, senki sem sietett puskavégre kapni egy kétpálcás ócskaságot. Nagy sikere volt a parton bemutatott motoros hajóknak, az ember csak a zsebét lapogatta, hogy hol lehet az a hiányzó nyolcmillió. Az sem volt olyan nagy csoda, hogy a napernyő alatt ingyen lehetett kavicsot festeni, szép szalvéta-virágokba öltöztetni. A sétahajóra várva hallottam az érdeklődők kérdését: mennyibe kerül egy út? Nem kellett fizetni érte. Nyugodtan és tömeghisztéria nélkül várakoztak az utasok a reneszánsz hadihajóra és a római gályára is. Kicsit távolabb egy apró víztisztító berendezés üzemelt, szemléltetve a Duna vizének ivóvízzé változását. Kár, hogy az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület nem vállalta a rendezvényen való közreműködést, velük még színesebb lehetett volna az esemény. Az egyetlen elárusító hely egy könyvsátor volt, ahol ponyvaregények helyett magvasabb mondanivalójú könyveket kínáltak. A büfékben tekeredett a kolbász, fogyott a mustár és italokat mértek a délutáni koncertek hallgatóinak. Bemutatkozott az Ister Granum Eurorégió 12 települése is, a testvértelepülések közös sátorban jelentek meg és osztották a szórólapokat, meséltek Garamkövesd vagy éppen Karva érdekes látnivalóiról.
Maradtam volna még, de elfogyott a látnivaló és nem jött szembe újabb ismerős arc sem. Lufi nélkül indultam haza abban a reményben, hogy jövőre sem csúszunk vissza a sör-virsli versenyhez, hanem még több, még gazdagabb és izgalmasabb programmal bővül az ünnep.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2005. 07.01.
PROGRAMAJÁNLÓ
2005. 07.01.
Átszervezik a megyei labdarúgó bajnokságokat
2005. 07.01.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.