Egy és oszthatatlan szabadság

Ezekkel a szavakkal kezdte tegnap ünnepi beszédét Csáky Pál a Kassa melletti Magyarbődön, hozzátéve, hogy a mai világban különösen megbecsülendő, hogy egy szlovák többségű község őrzi a magyar honvédek emlékét, és ezen a napon a szlovák polgármester is kitűzte a kokárdát. Csáky kétnyelvű beszédében megemlítette azt a történelmileg bizonyított tényt is, hogy Kossuth zászlai alatt több mint harmincezer szlovák nemzetiségű polgár küzdött az abszolutizmus ellen, a mi közös szabadságunkért. „Ha a jövő Európájába készülünk, látnunk kell, hogy mindig akkor voltak problémák a két nemzet életében, amikor egymással szembefeszültünk, és akkor tudtunk boldogulni, ha egymást megértettük és támogattuk” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki a magyarok és a szlovákok együttélésének szimbólumaként néz a magyarbődi emlékműre. Csáky Pál a tizenkét pontot a magyar nemzettudat és mentalitás fontos részének tekinti, amelyhez a huszadik században is gyakran visszanyúltunk, valahányszor a szabadság ügyéért kell tenni, és a zsarnokság valamely formáját kell elutasítani. Magyarbődön annak a sebtiben felállított honvédegységnek a tagjai nyugszanak, akik 1848 decemberében az első kassai csatában Budamérnál kerültek szembe a jól felszerelt és kiképzett császári sereggel. Az ütközet kimenetele így nem lehetett kétséges. December 11-én Schlick tábornok csapatai bevonultak Kassára, ezért az elesett 200 honvédet már nem lehetett eltemetni a város területén, a méltó szertartást a magyarbődi református lelkipásztor vállalta. 1991-ben a honvédek sírja fölé faragott fejfa került, és hagyománnyá vált, hogy a helyiek a kassaiakkal közösen ünneplik március 15-ét Magyarbődön. A községhez közeli Ósvacsákányon született 200 évvel ezelőtt Dessewffy Arisztid honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike, Felsőkemencén, egy másik szlovák faluban pedig annak idején Kossuth Lajos konfirmált. Az ünneplők mindkét helyen megemlékeztek a márciusi eseményekről. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának üdvözletét Elekes Botond főosztályvezető tolmácsolta, aki szintén a nemzetiségek békés egymás mellett élésének fontosságát hangsúlyozta. A magyarbődi református templomban dr. Bölcskey Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

Losoncon a Kármán-emlékmű megkoszorúzásával kezdődött a megemlékezés. Duray Miklós, az MKP alelnöke a múltat és jelent, a történelmi helyszíneket és eseményeket, az emberi méltóságot és elkötelezettséget elemző beszédében arra mutatott rá, hogy az előrehaladás feltétele önmagunk vállalása, a ma teendőit ma, nem pedig holnap kell elvégezni, és azt a munkát, amelyet önmagunknak kell elvégezni, nem háríthatjuk másra. Örömmel állapította meg, hogy a nemzet sok-sok nehézséggel terhelt évszázad után ismét önmaga terveit valósítja meg. Váradi Lajos, magyar nagykövetségi tanácsos ezután felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét.

Ipolyságon ugyancsak emlékeztek 1848. március 15-ére. A filmszínházban rendezett műsorban Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, elődeink hősi vállalása a helytállás szellemét példázza. A mintegy 300 főnyi ünneplő közönséget köszöntötte Kurucz Mihály, a pozsonyi magyar nagykövetség főtanácsosa, aki Orbán Viktor üzenetét is felolvasta. Az ünnepi műsorban fellépett a város vegyes kara, továbbá a helyi magyar egyházi alapiskola, az állami magyar gimnázium, valamint a ceglédi Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola énekkara és a szentendrei ferences gimnázium tánccsoportja is. A műsorban szerepelt Vas Ottó tanár, ismert versmondó és a helyi iskolák több szavalója is. (-juk-, pj, kál)