Eggyel kevesebb iskolánk van

Idén egy, tavaly három, tavalyelőtt szintén egy. A magyar, és általában a hazai iskolák megszűnése az utóbbi öt évben megállíthatatlan folyamatnak tűnik. Idén a Lévai és az Érsekújvári járást érinti a leépülés: a hétfői tanévkezdéskor már nem nyitott ki a lekéri alapiskola, megszűnt továbbá Pozba község alapiskolájának felső tagozata. A helyi tanulóknak így ingázniuk kell: a lekériek Csatára vagy Zselízre, a pozbaiak Érsekújvárba vagy Lévára utaznak. Az intézmények bezárásának oka egyszerű: kevés a beíratott elsős.

Öt év alatt tizennyolcat zártak be

Az Oktatási Információs és Prognosztikai Intézet (UIPS) adatai szerint tavaly három községben (a csallóközi Bögellőn, Királyfiakarcsán és a Szepsi melletti Zsarnón) zárták be a magyar iskolát, 2010-ben pedig az ideihez hasonlóan szintén egy helyen (a csallóközi Patonyréten). 2009-ben két magyar iskola tűnt el (Ipolypásztón és Kelenyén). 2008-ban és 2007-ben ennél is drasztikusabb volt a magyar iskolák fogyása: ezekben az években hat, illetve öt községben szűntek meg alapfokú magyar tanintézmények. 2008-ban Sőregen (Losonci járás), Vámosladányban és Zsérében (mindkettő Nyitrai járás), Abarán (Tőketerebesi járás), a csallóközi Medvén és Rimaszombatban is zártak be alapiskolát. 2007-ben a komáromfüssi, a gombai (Csallóköz), a vághosszúfalui (Vágsellyei járás), a sárói és a garamszentgyörgyi (mindkettő Lévai járás) alapiskola fejezte be működését. Az utóbbi öt évben tehát tizennyolc magyar alapiskola szűnt meg Szlovákiában.

A szlovákok sem állnak jobban

A 2011/12-es tanév júniusi befejezésével összesen 25 szlovák tannyelvű alapiskola zárt be országszerte. A megszűnés főleg a kisebb falvakat érinti. 2011-ben feleekkora volt a csökkenés: mindössze 12 szlovák tannyelvű iskolát zártak be. 2008-ban huszonkettő, 2007- ben pedig rekordmennyiségű, 35 államnyelvű tűnt el a rendszerből.

Mivel a megszűnés főleg a kisközségek iskoláit érinti, okkal feltételezhető, hogy a falusi szülők egy része a színvonalasabb oktatás reményében inkább a közeli város tanintézményébe íratja gyerekét. „Amikor a beíratásról döntöttünk, számba kellett vennünk, hogy milyen lehetőségeket kínál a helyi kisiskola, ahol két pedagógus dolgozik, és mit nyújthat a közeli város iskolája. Fejlesztő torna, művészeti oktatás, tánccsoportok... Sorolhatnám. Ráadásul reggelente így is, úgy is utazunk a munka miatt, így nem jelent gondot a gyerekek eljuttatása az iskolába” – magyarázta döntését kérdésünkre egy kistelepülésen élő szülő.

Az ilyen hozzáállás nem biztos, hogy célravezető, állítja Fibi Sándor. „Iskolája válogatja. Én Dunaszerdahelyen tanítok, de tudok jó pár olyan környékbeli falusi iskoláról, melynek oktatási színvonala nyugodtan felveheti a versenyt bármelyik városi iskolával” – figyelmeztet az Iskolavezetők Országos Társulásának volt elnöke. Véleménye szerint az iskola és az önkormányzat hozzáállása mellett a szülők is nagy szerepet játszanak az adott intézmény színvonalának kialakításában. „A szülők érdeklődjenek, milyen munka folyik a környékbeli iskolákban, és annak alapján döntsenek” – jegyzi meg Fibi. Egyben emlékeztet, hogy a népességcsökkenés hatásai eltérő mértékben érinthetik az államnyelvű és a kisebbségi iskolákat. „A magyarság itteni problémamentes létét biztosítani hivatott légkör még mindig nincs meg, ez szintén közrejátszik a szülők döntésében” – emlékeztet az asszimilációs folyamat hatásaira a volt dunaszerdahelyi igazgató.