Ég a város, ég a ház is...

Az első érezhető változás már augusztus elsejétől lép érvénybe, ugyanis a kormány elfogadta a tűzoltók 7%-os béremelését – derült ki Jozef Paluš, a Tűzoltó Parancsnokság elnökének sajtóértekezletén.

2004-ben Szlovákiában eddig 4057 tűzesetről érkezett jelentés. A károk meghaladták a 277 millió koronát. A tűzesetek során 25 ember életét vesztette, 69 személy pedig megsebesült. Az elmúlt öt hónap statisztikai adataiból kitűnik, hogy a legtöbb, összesen 1561 eset, áprilisban történt. Ezt a magas számot jelentősen befolyásolták a fű és száraz növényzet szándékos kiégetése során keletkezett tűzesetek. Érdekességnek számít, hogy az esetek 21 százalékát a mezőgazdaságban jegyezték fel. Második helyen vannak a közúti balesetek, majd a felelőtlen tábortüzek és a figyelmetlen dohányosok által okozott tűzesetek. Külön kategória a gyermekek gyújtogatásai. Idén 177 esetben voltak a tettesek kiskorúak.

A tűzvizsgálati munka eredményei fontosak a szakmai tapasztalatok összegyűjtésében. Ezeket a tapasztalatokat felhasználják a tűzmegelőzésben és a tűzoltásban. Emellett jelentős szerepük van az állampolgárok és a biztosító társaságok között fennálló szerződések érvényre juttatásában is. A tűzesetek átlagosan hatvan százaléka keletkezik épületekben, harmincöt százalékuk a szabadban. Rendkívül magas a lakástüzek és a magáningatlanok tűzeseteinek száma. Az összes vizsgált esemény mintegy 55%-a ilyen helyszíneken történt. Ennek eredményeként megnőtt az égési sérüléseket szenvedők, valamint a tűzesetek következtében elhalálozottak száma. Továbbra is a leggyakoribb tűzokozók közé tartozik az elektromos energia és a nyílt láng. Jelentős a dohányzás következtében keletkezett tűzesetek száma is.

Tűz a mezőgazdaságban

Az elmúlt időszak eseményei, a világban és Szlovákiában bekövetkezett katasztrófák arra hívják fel a figyelmet, hogy senki sincs biztonságban, senki sem mondhatja, hogy „velem ez nem történhet meg!” Az is bizonyított tény, hogy azok a közösségek védettebbek a veszélyekkel szemben, amelyek felkészültek, ismerik a természetet, a vészhelyzetekben követendő magatartási szabályokat, a vészhelyzetkezelés elemi lépéseit. A polgármester a település első számú katasztrófavédelmi felelőse, a település intézményeivel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában azonban az intézményvezetőkre támaszkodik. Az vezetőknek gondoskodniuk kell az intézmény katasztrófavédelméről, számolniuk kell azzal, hogy bármilyen természeti vagy egyéb csapás sújthatja a szervezetet, és ennek tudatában tervszerűen készülniük kell a védekezésre.

A tűzoltók külön figyelmeztetnek az aratások időszakában gyakran lángra lobbanó szénára, a mezőgazdasági gépek felgyulladására vagy erdőtüzek kitörésének lehetőségére. „Leggyakrabban tábortüzek, szénaégetés vagy felügyelet nélkül hagyott gyermekek okozzák a károkat” – nyilatkozta Paluš. De nagy problémát jelent a rossz gazdasági helyzet is, ami azt okozza, hogy a községeknek nincs pénzük tűzvédelmi felszerelésre. Az aratási időszakban jegyzik fel a legtöbb tűzesetet. A veszély reális, hiszen idén is ugyanazt az elavult mezőgazdasági technikát használják a termés betakarítására, mint tavaly. Ezek a gépek már az elfogadható normák határán mozognak. „Ha lángra lobban egy kombájn, a tűz könnyen továbbterjedhet. Mire a legközelebbi tűzoltók a helyszínre érnek, a károk már hatalmasak lehetnek. Másrészt viszont megértem a mezőgazdászokat is, hiszen egy új kombájn ára több millió korona” – tette hozzá Paluš. A községek nem hanyagolhatják el a tűzvédelmi ellenőrzéseket sem a községben, sem pedig a községben lévő mezőgazdasági cégeknél.

úA tűzeset megelőzése az okozott anyagi kár felszámolása és a helyreállítási munkák minősége nagymértékben a megelőzéstől függ. A megelőzés fontosságát támasztja alá az a gyakorlati tapasztalat is, hogy azon településeken, ahol nagy gondot fordítanak a megelőzésre, ott vészhelyzet esetén kisebb az anyagi veszteség, a veszélyelhárítás is szervezettebb és hatékonyabb, a helyreállítás gyorsabb, zökkenőmentesebb. Az intézményvezetők feladata és felelőssége közösségük felkészítése a természeti csapásokra, a védekezés anyagi kereteinek megteremtése. A községeknek mindezt a megelőző időszakban kell megtenniük.

Tűzesetek száma és a károk

Mutatók 1.1 – 2004.5.31 1.1 – 2003.5.31 Összehasonlítás

Tűzesetek száma 4 057 8 138 -4 081

Anyagi károk koronában 277 239 400 221 133 100 +38 106 300

Halálesetek 25 23 +2

Sérültek száma 69 61 +8

Megvédett érték koronában 1 571 968 000 2 028 850 000 -456 882 00