Az EB szerint a Beneš-dekrétumok nem ütköznek az uniós jogba

Az uniós biztosnak, Vincze Loránt (RMDSZ) erdélyi EP-képviselő tett fel írásbeli kérdéseket, amelyekben a lapunk által feltárt, a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások uniós jogi megítéléséről érdeklődött. A képviselő egyik kérdése arra vonatkozott, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji, etnikai alapon diszkrimináló dekrétumok egy része. A pozsonyi körgyűrű, a D4/R7 autópálya és gyorsforgalmi út alatti földterületeket ugyanis a dekrétumokra hivatkozva nem fizeti ki a szlovák állam azoknak, akik magyar vagy német felmenőkkel rendelkeznek. 

Reynders igazságügyi biztos válaszában azt írta, hogy a második világháború utáni dekrétumok és a hozzá tartozó határozatok a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktusok.

"A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján úgy tűnik, hogy a jelen ügyben a jogi aktusnak nincs olyan határokon átnyúló hatása, amely az uniós jog hatálya alá tartozna" - olvasható a biztos válaszában. 

Vincze Loránt szerint felháborító, hogy a válaszadást megelőző hónapokban a Bizottság láthatóan arra sem vette a fáradtságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. A képviselő emlékeztetett arra, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiaci jogügyletek, illetve kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem érintik az uniós belső piacot. 

Fiala-Butora János, jogász, aki a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán a Beneš-dekrétumok miatt indított perek jogi szakértője és tanácsadója lapunknak elmondta, szerinte a Bizottság nem vizsgálta meg alaposan a kérdéses rendelkezések uniós joggal való összhangját. "A Bizottság szemmel láthatóan a kérdésben született régebbi válaszait ismétli. Azonban legalább két éve tudjuk, sőt bizonyíték is van rá, hogy a dekrétumok alapján ma is sor kerül vagyonelkobzásokra"- mutat rá a jogász. Fiala-Butora szerint mindez pedig nehezen képzelhető el az államok közötti viszonyokra is kiterjedő uniós jog sérelme nélkül. "Hiszen külföldi állampolgárok is érintettek az elkobzásokban - a Bosits ügy egy jó példa erre" - emlékeztetett a szakértő arra az esetre, amelyben a strasbourgi bíróság a dekrétumok alkalmazásának módja ellen döntött.

"Ezeknek a fejleményeknek a fényében a Bizottság válasza nagyon nem meggyőző, az indoklásuk hiányos. Ez a válasz inkább egy politikai kívánságot, mint a jogi valóságot tükrözi: szeretnék elkerülni, hogy nekik foglalkozniuk kelljen a dologgal" - tette hozzá Fiala-Butora.