Dzurinda: mi felelünk a kisebbségeinkért

„Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – áll az új alaptörvényben. A bizottság szerint ez a megfogalmazás nem szerencsés, ugyanis erre hivatkozva a határon túli magyarokat érintő törvényeket, intézkedéseket fogadhatnak el, ez pedig konfliktusokhoz vezethet Magyarország és más országok között, ahol magyar kisebbség él. Martonyi János magyar külügyminiszter egyébként májusi pozsonyi látogatásán leszögezte, az új magyar alkotmánynak nincsenek és nem is lehetnek határon átnyúló hatásai.

A Velencei Bizottság jelentése leszögezi, hogy Magyarországnak nem tiszte dönteni a határain kívül élő magyarok kollektív kisebbségi jogairól, sem arról, hogy ezek a kisebbségek alakíthatnak-e saját önkormányzatokat. Magyarország ezt a jogot csupán a saját kisebbségeinek adhatja meg, figyelmeztet a bizottság.

A nyelvtörvény sem változott

Dzurinda szerint uniós tagállam nem hagyhatja figyelmen kívül egy olyan tekintéllyel bíró szerv ajánlásait, mint a Velencei Bizottság. Lapunk ezzel kapcsolatban kérdést intézett a miniszterhez, emlékeztetve őt, hogy tavaly ősszel a Velencei Bizottság a szlovák államnyelvtörvény szankcióit is elítélte, a nyelvtörvény viszont ennek az ajánlásnak az értelmében már nem változott. „Szlovákia mindig figyelembe vette ezeket az ajánlásokat. Képesek voltunk módosítani az államnyelvtörvényt, az már más kérdés, hogy ezzel ki mennyire elégedett” – szólt a tárcavezető válasza.

A külügyminiszter (és a bizottság) szerint az sem mindegy, hogy miként fogják a gyakorlatban alkalmazni az új magyar alkotmány egyes passzusait. „Jól meg kell fontolniuk, milyen törvényeket fogadnak el az új alkotmány alapján, legyen szó az új választási rendszerről vagy az aktív és passzív választójogról” – bocsátotta előre Dzurinda. Hozzátette, a bizottság véleményével kapcsolatban tartózkodik attól, hogy bármire is felszólítsa a magyar felet. „Ez olyan egyértelmű üzenet, hogy szerintem nem tekinthet rá közömbösen a magyar kormány sem” – mondta Dzurinda. Meghatározó magyar kormánypárti politikusok álláspontja szerint egyébként a legegyszerűbb és legjobb, ha egy pártlista van, és erre lehet a világon mindenhonnan voksolni. Így a magyarországi pártok listáin szerepelhetnének emblematikus határon túli magyar képviselők, mondta tegnap az MTI-nek Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes.

Nyáron választ vár az állampolgárságról

A magyar parlament külügyi bizottsága nemrég lemondta a szlovák külügyi bizottsággal esedékes találkozót, arra hivatkozva, hogy tanulmányozni akarják a szlovák parlament által elfogadott határozatot a magyar alkotmányról. Dzurinda szerint ebben a tanulmányozásban nagy segítséget nyújthat nekik a Velencei Bizottság állásfoglalása, ugyanis mondanivalója azonos. „Azt hihetik majd, hogy egymásról másoltuk” – jegyezte meg Dzurinda. Hozzátette, a két ország közti párbeszéden kívül nincs más út a kétoldalú kapcsolatok javítására.

A kettős állampolgárság kérdését rendezni hivatott államközi egyezmény tervezetéről annyit mondott, választ még nem kapott Budapesttől, viszont ezt a magyar uniós elnökség lezárultáig szándékosan nem is sürgette, mivel a magyar fél energiáit véleménye szerint az elnökség feladatai kötik le. Egyúttal reméli, hogy júliusban ezek az egyeztetések felgyorsulnak.