Drákóibb lesz a törvény szigora

Az új büntető törvénykönyv növeli a súlyosbító körülmények számát. Súlyosbító körülmény esetén pedig a bíróság a büntetési tételben megállapított felső határt tekinti irányadónak a büntetés kiszabásakor.

Lipšic szeretné, ha a büntethetőség alsó korhatárát a jelenlegi 15 évről 14-re csökkentenék. Erre azért van szükség, mert aggasztóan megnőtt a kiskorúak által elkövetett bűncselekmények száma. Tavaly 3 035 bűncselekményt, azaz a bűncselekmények 5,9 százalékát kiskorúak követték el, ebből majdnem 500 erőszakos bűncselekmény volt. A rendőrség ugyan nem vezet statisztikát a kiskorú bűnelkövetők kor szerinti megoszlásáról, rendőrségi források állítják, a kiskorú elkövetők jó része éppen 14 éves. Gulyás Éva jogász szerint a 14 éves gyerekek már tudatában vannak az általuk elkövetett bűncselekménynek. Ezek a gyerekek – vagy felbujtóik – kihasználják, hogy még a büntethetőségi korhatár alatt vannak. A szakember szerint a döntés viszszatartó erővel fog bírni.

Az új szabályozás bevezetné a házi őrizetet is. Ezt főként enyhébb bűncselekmények elkövetőire szabnák ki, akik esetében a börtön nem fejtene ki nevelő hatást, hanem éppen az ellenkezőjét érné el. A házi őrizet takarékos büntetési forma. Egy fogoly fogvatatása évi 300 ezer koronába kerül, mondta Richard Fides, az igazságügyi minisztérium szóvivője. Ezt a házi őrizet kiküszöbölné.

A házi őrizet mellett a módosított büntető törvénykönyv a közmunkával is számol. Ez csak olyan bűncselekmények esetében volna kiszabható, melyeknél a büntetési tétel felső határa nem éri el az öt évet. A büntetésbe azonban az elítéltnek is bele kell egyeznie, s azt az ítélet jogerőre emelkedése utáni évben el kell végeznie. Jogi szakértőnk szerint a közmunkának nevelő hatása van. Eddig ugyanis az enyhébb bűncselekmények elkövetőit felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, melynek sem visszatartó ereje, sem nevelő hatása nem volt.