Drágulhatnak a jelzáloghitelek

A banki elemzők többsége a kamatok jövőbeni emelkedésére számítMiroslava Cibulková felvételeA szlovák jegybank a tegnapi ülésén ugyan úgy döntött, hogy nem emeli az alapkamatot, ám ez nagyrészt csak annak köszönhető, hogy Szlovákia a vártnál korábban csatlakozott az eurózóna előszobájának számító ERM-II-es árfolyamrendszerhez.

A gyors bérnövekedés

miatti erősödő inflációs nyomás azonban nem múlt el, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap kiadott legfrissebb elemzése így már most figyelmezteti a jegybankot, hogy ha 2007-re teljesíteni szeretnénk az euró bevezetéséhez szükséges inflációs célokat, emelnie kell az alapkamatot.

ĺgy míg korábban a bankok hónapról hónapra arról adhattak számot, hogy a jelzáloghitelek kamatai egyre több ember számára elérhetővé teszik ezt a hitelt, a jövőben megfordulhat a helyzet. Mint minden kölcsönnek, ennek a kamatait is a pénzpiaci kamatszint határozza meg, amit elsősorban a jegybanki alapkamat befolyásol. Jelenleg az elemzők többsége azzal számol, hogy a közeljövőben a nemzeti bank felfelé módosítja majd az alapkamatot. Hogy erre mikor kerül sor, azt már ők sem képesek előre megmondani. Ami biztos, hogy hamarosan véget ér a rendkívül alacsony kamatok korszaka. Az elmúlt időszakban a pénz- és a kötvénypiacon is megugrottak a kamatok, ami hosszabb távon nem hagyja érintetlenül a jelzáloghitelek piacát sem.

Néhány pénzintézet

azonban már megemelte a kamatait. Ezek közé tartozik az Istrobanka, amelynél nemrég még 3,33 százalékos kamattal is vehettünk fel ilyen kölcsönt. Jelenleg a kamat 3,5 százalékos, ami még mindig az egyik legalacsonyabbnak számít a hazai jelzálogpiacon. Mindez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a jelzáloghitelek esetében a legkisebb kamatmódosítás is jelentősen megemelheti azt az összeget, amit az ügyfélnek ki kell fizetnie a kölcsönért. Ha például házat szeretnénk építeni, amihez egymillió koronás, 30 éves futamidejű kölcsönt veszünk fel, akkor egy 0,25 százalékos kamatemelés 54 ezer koronás többlettel terheli meg a pénztárcánkat.

Néhány pénzintézet már jelezte, hogy mi várható a jelzáloghitelek piacán az elkövetkező időszakban. A VÚB szerint a minimális kamatszint időszaka a végéhez közeledik, sok függ azonban a jegybank döntésétől. Hasonlóan nyilatkoztak a Szlovák Takarékpénztár képviselői is, akik szerint a kamatok az elkövetkező időszakban valamelyest nőni fognak. A ČSOB elemzői arra számítanak, hogy a jegybank megemeli az alapkamatot, ami a jelzáloghitelek kamatainak az automatikus növelésével jár majd. Az OTP egyelőre nem tervezi a kamatok emelését, ám a bank képviselői hozzátették, hogy minden az általános piaci helyzettől függ.

A kamatemelés ellen

úgy védekezhetünk, ha hosszabb időre lekötjük a kamatszintet. Ez a megoldás – legalábbis a pénzügyi elemzők szerint – nem biztos, hogy a legjobb döntésnek számít. Ha például tíz évre kötjük le a kamatot, akkor ez azt jelenti, hogy az elkövetkező tíz évben ugyanolyan összeget fizetünk majd a hitelünkért. A kamatszintet csak ezt követően értékelheti át a pénzintézet. A hosszabb időre lekötött kamatok eleve magasabbak, mint a szabadok. A különbség a két kamatfajta között nem egyszer eléri akár az 1,5 százalékot is. Ráadásul a kamatszint növelését követően sem emelkednek majd olyan szintre a szabad kamatok, mint a jelenlegi lekötött kamatok. Mindez abszolút számokban azt jelzi, hogy ha valaki az 1,5 százalékkal alacsonyabb szabad kamatot választja, akkor egy egymillió koronás, 30 éves futamidejű hitel esetében több mint 334 ezer koronát takaríthat meg. Minden persze akkor sincs veszve, ha a jegybank emeli a kamatokat. Az elemzők szerint a jelzáloghitelek kamatainak az emelését a bankok közötti konkurenciaharc visszafoghatja. A legkiélezettebb harc a bankok között ugyanis épp a jelzáloghitelek piacán folyik. Elég, ha csak egy pénzintézet dönt úgy, hogy a jegybanki kamatemelést nem építi be jelentősebb mértékben a saját kamatszintjébe, és az általános emelés máris kedvezőbb lehet az ügyfelek számára. (mi, s)