Cukrászdai beszélgetés a szlovákiai magyarokról

A Szlovákiai magyarok szociológiájának első kötete közérthető, szerzője elfogulatlanul, a továbbgondolás céljával adta közre a kutatási eredményeket. Az érsekújvári beszélgetés során Lampl Zsuzsanna utalt arra, milyen hatással volt rá Rogers Brubaker amerikai szociológus egyik fontos megállapítása, mely szerint három szereplője van a küzdőtérnek: a nemzeti kisebbség, a nemzetiesítő állam és az anyaország. „Képletesen kell érteni, de emiatt állandó huzatban élünk” – magyarázta Lampl Zsuzsanna. A szerző és a közönség élénk párbeszédet folytatott arról, mi mindenről lehet szociológiai felmérést végezni, például meg lehetne-e „mérni” a boldogságot. Szó volt a kérdezőbiztosok tapasztalatairól. „Volt alkalmam kipróbálni a kérdezőbiztosi munkát is. Egyszer egy idősebb férfi ünneplőben, terített asztallal, családi körben fogadott. A kérdezettek olykor nehezen nyílnak meg, később azonban örömmel tölti őket el, hogy valakit érdekelhet a véleményük” – nyugtázta a szociológus. Az iskolaválasztással kapcsolatban az évek folyamán változott a gyerekeiket szlovák iskolába írató magyar szülők válasza arra a kérdésre, miért választották a szlovák iskolát. Már nem a gyerek jobb érvényesülésével érvelnek. Döntésüket elsősorban azzal indokolják, hogy Szlovákiában élnek. H. Nagy Péter arról faggatta Lampl Zsuzsannát, a Randevú és más írások szerzőjét, mit tart fontosnak a napilapban népszerűvé vált publicisztikai írásaiban. „Igyekeztem elkerülni, hogy én legyek előtérben. A publicisztikai írásokban mindig ott a szerző, ahogy a festőnél is az egyéni látásmód és a stílus” – válaszolta Lampl Zsuzsanna. Kecskés Ildikótól, az IrodalmiKorzó háziasszonyától, az Anton Bernolák Könyvtár munkatársától megtudtuk, a legközelebbi találkozót szeptember 25-én tartják a Szamba cukrászdában, Bolemant Éva és Póda Erzsébet életvezetési tanácsadót látják vendégül.Az Új Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere.