Csonkítanák az infotörvényt

Ön botrányosnak nevezte a tervezett módosítást. Miért?

120 civil szervezetnek sikerült megegyeznie 9 jó alapelvben, és nyomásgyakorlásunknak, kampányunknak köszönhetően ezt sikerül is beépíteni az infotörvénybe. A módosító tervezet nyílt támadás ezen alapelvek némelyike ellen. Ezért botrányos.

Konkrétan?

Kezdettől fogva azért harcoltunk, hogy a törvény hatáskörébe minél több intézmény és személy tartozzon. A módosító tervezet most szűkíteni akarja a kört, és szándékosan vagy véletlenül, de a javaslat szerint a jogszabály már a parlamentre, a számvevőszékre, a bíróságokra nem vonatkozna. Ami szó szerint botrányos lenne. A most hatályos norma szerint a törvényhozásnak mindent, ami közérdekű, kötelessége nyilvánosságra hozni. Most telefonon, e-mailen, faxon, bárhogyan lehet érdeklődni, és készségesen válaszolnak. Hirtelen ez megszűnne. Miért, amikor ez ráadásul bevált?

Ha jól tudom, a válaszadás határideje is kitolódna.

Sikerült a törvénybe csempészni a tíz napos, bonyolult esetekben a húsz napos határidőt. A kormány szerint ezt meg kellene hosszabbítani, az eredeti elképzelés szerint legalább harminc napra. A tárcaközi véleményezésre adott anyagban jelenleg 15 nap van, de elképzelhető, hogy a parlamentben egy módosító javaslattal meghosszabbítják. És akkor a polgárok ugyan kérhetnének információkat, melyeket valamikor meg is kapnának, vagy a határidő leteltével esetleg elfeledkezne róla a hivatal. Merthogy a szankciókat is finomítani akarják. A hatályos törvény szerint indokolatlan információmegtagadás esetén pénbírság szabható ki, illetve megtilthatják az intézménynek addigi tevékenységük gyakorlását. Ezt akarják megszüntetni.

Mind a kettőt, vagy csak az utóbbit?

Az utóbbit. A kihágásokat elbíráló hivatalok általában járási szervek, mert a legtöbb galibát a helyi szervek okozzák. Tapasztalataim szerint a járási hivatalokban a helyiek ismerősi, barátai ülnek, úgyhogy a pénzbírság is ennek megfelelően alacsony. Legalább két esetről tudok, amikor csak 200, illetve 500 koronás büntetést szabtak ki, miközben a törvény 50 ezret is lehetővé tesz. Ezzel szemben a tevékenység megtiltása hatékonyabb szankciónak tűnik, mert az illető az állásával játszik. A következő alapelv szerint az információt nem formálisan lehet kérni, a választ pedig a lehető legformálisabban kell megkapni. Azaz a törvény szerint bárhogyan – a modern technika eszközeit igénybe véve – kérhetem az információt, a hivatalnokok viszont kiiktatnák a telefont. Érthetetlen ez az igyekezet, mert jó tapasztalataim vannak. Telefonálok, megkérdezem, azonnal választ kapok, és nincs papírmunka, nem kell kérvényt írni, postára menni. Ez is működik.

Az miért rossz, hogy az előterjesztett tervezet szerint a polgárok már nem tájékozódhatnának a befejezetlen államigazgatási eljárásokról?

Például a lakosok megtudják, hogy a lakótelepük mellett szupermarketet akarnak építeni, és ez nem tetszik nekik, mert ott mindig is park volt, oda jártak sétálni, a gyerekek pedig játszani. Korábban a polgárok nem kérhették ki községük területrendezési tervét, az építkezéssel kapcsolatos dokumentumokat, az építkezési engedélyt, nem kapcsolódhattak be az építésügyi eljárásba. Az infotörvény szétzúzta ezeket a szocialista kövületeket, és a községházán bárki megkérdezheti: ki a befektető, milyen feltételek mellett kapta meg a telket, ráadásul időben bepillanthatnak az államigazgatási eljárás aktájába, időben megtehetik észrevételeiket, ellenérveiket. Azaz fontos, bár sokszor nem tudatosított polgári fegyverről és arról van szó, hogy a lakosok beleszólhatnak az őket érintő dolgokba. Ez forradalmi változás, ezért nem csodálkozom, hogy ezt is ki akarják irtani a törvényből.

A jogszabályt nemcsak önök, a kormány is a korrupció ellenes harc egyik kulcsfegyverének nevezte. Talán hatékonysága miatt akarják hatástalanítani? A számtalan deklaráció ellenére nem akarnak harcolni a korrpució ellen?

A kérdésben részben benne van a válasz. Ha komolyan gondolják a módosítást, akkor sajnos önnek van igaza. Valószínűleg félnek, gondot okoz nekik ez a jogszabály. A problémák és konfliktusok ellenére szorítottam ennek a kormánynak, mert sok minden sikerült. Felfoghatatlan, a választások előtt miért vetemednek ilyen népszerűtlen lépésre. Tudniuk kell, hogy a polgári szervezetek és a sajtó felemeli a hangját, tiltakozni fogunk, és a kormánykoalíció megbízatási időszaka végén nagyon rossz pontokat szerez. A módosítást csak úgy tudják elfogadni, hogy az a következő megbízatási időszakban lesz hatályos, vagyis mindezt a következő kabinetnek készítik elő, és nem valószín?, hogy az a mostani kormánytagokból tevődik majd össze...

Konkrétan mit tesznek a civil szervezetek?

Követeljük, hogy az oktatási tárca vonja vissza a tervezetet, illetve ha mégis módosítani akarják a jogszabályt, akkor csak a valódi, kisebb technikai hibákat távolítsák el! Végső soron a parlamentben is lobbizni fogunk, és meggyőződésem szerint a képviselők segítségével sikerül meghiúsítani ezt a kísérletet, hiszen annak idején a 85 voksoló közül senki nem szavazott a törvény ellen.

Ezek szerint számít rá, hogy a kormány beleegyezik a módosításba...

Ha belegondol, a maga módján szemtelenség és arcátlanság, ha két jogász azt mondja: vond vissza, mert ez így nem jó. Az előterjesztőket kormányrendelet kötelezi. Csakhogy jó ügy érdekében inkább leszünk szemtelenek és tisztességes eszközökkel ismét harcolni fogunk a jó infotörvényért, melyet itthon és külföldön is kemény, korrupcióellenes normának tartanak. Mindenhol megsimogatták érte a kormányt, nem hiszem, hogy ezt képesek elrontani.

Derúlátónak tűnik. Mennyire az?

Örülnék, ha már most visszavonnák a tervezetet, de ha emlékszik, a kormány eleinte ellenezte ezt a törvényt. A bennem rejtező realista azt súgja, hogy győzni fogunk, a realistább realista pedig azt, hogy a parlamenti első olvasatú vitában sikerül elfojtani a kezdeményezést.