Csökkent a szegények száma az unióban, nálunk is

Az erős európai konjunktúrával párhuzamosan tavaly 33 millióra, az össznépesség 6,7%-ra csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élő EU-s állampolgárok száma. Ez 0,8 százalékpontos mérséklődést jelentett 2016-hoz képest. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat definíciója szerint azok számítanak súlyos anyagi nélkülözésben élőknek, akik a következő 9 elemből legalább 4-et nem engedhetnek meg maguknak: lakhatás-összefüggő számlák kifizetése, az otthon melegen tartása, váratlanul felmerülő kiadások fedezése, hús, vagy hal fogyasztása legalább minden második nap, évente legalább egy egyhetes nyaralás, személygépkocsi, mosógép, színes TV, telefon (mobilt is beleértve).

Szlovákiában a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2017-es adatokkal az Eurostat Szlovákia esetében ugyan még nem rukkolt elő, 2016-ban azonban a lakosság 8,2 százaléka élt nélkülözésben, míg 2010-ben ez elérte a 11,4 százalékot. Magyarországon ezzel szemben még tavaly is a lakosság 14,5 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben, míg Lengyelországban ezek aránya 6,7, Csehországban pedig 3,7 százalék.
 

Azokból az országokból, ahol már ismertek a 2017-es adatok, egyedül Dániában és Hollandiában nem csökkent a súlyosan nélkülözők aránya. A legnagyobb javulást Románia tudta felmutatni (-4,4 százalékpont), de Olaszországban (-2,9 százalékpont), Horvátországban (-2,2 százalékpont) és Bulgáriában (-1,9 százalékpont) is érdemben csökkent a szegénységben élők száma. Bár a szegényebb EU-s tagországok (nyilván magasabb bázisról) sokat tudtak javítani, Bulgária a maga 30%-ával, Görögország 21,1%-ával, Románia 19,4%-ával és Magyarország 14,5%-ával még mindig EU-s sereghajtó. A rangsor másik végén Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia állnak, ahol rendre 3% alatti a súlyos nélkülözésben élők aránya.