Csökken a vállalkozásokra háruló teher

A törvényhozás nagy többséggel szavazta meg a gazdasági tárca által kidolgozott, lex koronának keresztelt intézkedéscsomagot: a jelen levő 142 képviselőből 91 szavazott a javaslat mellett. Az elfogadott mentőcsomag 114 olyan törvénymódosítást tartalmaz, amelyek a szaktárca reményei szerint a vállalkozói környezet javítását és a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását segíthetik elő. A törvény egyes rendelkezései különböző időpontokban lépnek életbe, egyesek azonnal, mások csak a jövő év elejétől.

„A mentőcsomag több olyan adminisztratív jellegű rendelkezést is tartalmaz, amelyeknek köszönhetően megkönnyítjük a vállalkozók életét, elhárítva a felesleges bürokratikus akadályokat”

– mondta el Sulík. Így például a vállalkozók több bejelentési kötelezettségét is eltörlik, újabb hét nappal bővítik a Szociális Biztosítóval szembeni kötelezettségek teljesítésének időkeretét, és módosul több, a vállalkozók által fizetett hivatali illeték összege is. Azoknak a kereskedőknek, akik nem árulnak kimért árut, nem kell, hogy mérlegük legyen arra az esetre, ha a vásárló ellenőrizni szeretné a vásárolt áru tömegét. Az elfogadott módosítások szerint a vállalkozóknak nem kell elérhetővé tenniük az eKasa elektronikus pénztárgép által előállított pénztári bizonylatokat az üzletekben, és több idejük lesz arra is, hogy az adóügyi ellenőrzésről szóló jelentésre reagáljanak. Az időkeretet a jelenlegi 15 munkanapról a jelentés kézbesítésétől számított 30 munkanapra növelik. A gazdasági tárca előzetes számításai szerint az intézkedéseknek köszönhetően a szlovákiai vállalkozások csak idén majd 176 millió eurót takaríthatnak meg, a következő években pedig évente további 25 milliós megtakarítással számolnak.

Az elfogadott intézkedések közül a vállalkozók számára a legnagyobb anyagi vonzata az üzemanyag-fogyasztás reálisabbá tételének lesz.

A vállalkozóknak az eddigi szabályok szerint a szolgálati utak során elhasznált üzemanyag-mennyiség kiszámításánál az autó műszaki igazolványában szereplő értéket kellett alapul venniük, ha az üzemanyagköltségeiket le szerették volna írni az adójukból. Vladimír Sirotka, a Kis- és Középvállalkozások Szlovákiai Szövetségének (SAMP) az elnöke szerint azonban az így kiszámolt fogyasztás nem fedte a valóságot. Az új szabályok szerint azonban a vállalkozók már 20 százalékkal több üzemanyagot tehetnek majd be a kiadásaikba. A gazdasági tárca szerint a vállalkozók csak ennek köszönhetően együttesen majd 2 millió eurót takaríthatnak meg az adón.

A parlament által elfogadott szabályok szerint nem lesz kötelező ráragasztani a jármű szélvédőjére a jármű műszaki és környezetvédelmi vizsgálatát igazoló matricát sem. A gépjárművek időszakos műszaki vizsgáit (STK) végző cégek legnagyobb hazai szakmai szervezete, az STK Nemzeti Szövetsége szerint ugyan üdvözlik ezt a lépést, a minisztérium azonban jóval többet is tehetett volna az ügyben.

„Jelenleg minden műszaki ellenőrző állomáson összesen hat dokumentumot kapnak az autósok, amelyekért fizetniük kell. Ezért a múltban ismételten javasoltuk, hogy csak egy dokumentumot kelljen kiadni, amelyben az ellenőrzés során feltárt összes hibát rögzítenék. Ez összhangban lenne az uniós joggal is. A közlekedési tárca a múltban azonban minden ilyen javaslatunkat visszautasította, arra hivatkozva, hogy a matricák segítenek a rendőrségnek a helyszínen ellenőrizni a jármű műszaki állapotát”

– mondta Peter Hulman, a szakmai szövetség ügyvezető igazgatója. Szerinte azonban értékelik, hogy legalább egy apró előrelépés történt az ügyben.

A mentőcsomag részeként a képviselők búcsút intettek a banki különadónak is, a pénzintézeteknek ezt már az idei harmadik és negyedik negyedév után sem kell megfizetniük. A bankok által fizetett különadót egy teljesen új séma váltja fel. A bankadóból eddig befolyt pénzösszegből egymilliárd eurót elkülönítenek, és azt a Szlovák Fejlesztési Alapba utalják át. Ezt a pénzt kulcsfontosságú állami projektekre lehet majd felhasználni. A bankok a kormánnyal aláírt memorandumban azt is vállalták, hogy évente félmilliárd eurót fordítanak az államnak nyújtott hitelekre, egymilliárd eurót pedig a céges és lakossági kölcsönökre. Az ellenzék ezzel kapcsolatban azonban felrótta a kormánynak, hogy a bankokkal kötött egyezségben nem kötelezte a pénzintézeteket arra, hogy csökkentsék a díjszabásukat, amelyet korábban épp a banki különadóra hivatkozva növeltek.

Richard Sulík szerint a most elfogadott mentőcsomag csak a kezdet, őszre újabb csomaggal rukkolnak elő.

„Már most több olyan javaslat is van a tarsolyunkban, amely biztosan szerepel majd az őszi csomagban, felszólítjuk azonban a vállalkozókat és a szakmai szervezeteket, hogy álljanak elő a saját javaslataikkal, hogy az új csomagban olyan hatékony intézkedések lehessenek, amelyek valós segítséget nyújtanak a vállalkozói szférának”

– mondta el a gazdasági miniszter.

Az ellenzék a gazdasági tárca intézkedéseit csupán kozmetikázásnak tartja, ami nem jelent valós segítséget a gazdaságnak. „Az előttünk álló gazdasági mélyrepülésre ez nagyjából olyan gyógyír, mint ha a nyílt törésre sebtapaszt ragasztunk, nem árt ugyan, de az előttünk álló kihívásokra nem lesz elég” – nyilatkozta a tavasszal leköszönt volt kormányfő, Peter Pellegrini.

A vállalkozók és az őket képviselő szakmai szervezetek nagy része üdvözli a parlament által elfogadott jogszabályt, sokak szerint azonban jóval többre lenne szükség.

„A lex korona egy sor bürokratikus akadályt számol fel, ami javítja a hazai vállalkozások versenyképességét”

– mondta el Ján Solík, a Szlovák Vállalkozói Szövetség elnöke, aki szerint ők drukkoltak annak, hogy a gazdasági tárca által benyújtott jogszabályt elfogadja a parlament. Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai társaságokat tömörítő szakmai szervezet, a Klub 500 ügyvezető igazgatója szerint a most elfogadott szabályok mellett növelni kellene az alkalmazottak foglalkoztatására nyújtott állami támogatások mértékét is, a jelenlegi támogatás ugyanis nem elegendő a foglalkoztatottság fenntartásához.