Csapdában a korengedményes nyugdíjas önkormányzati képviselők

A kettő együtt már nem lehetséges. Ugyanilyen dilemma előtt állnak azok is, akik korengedményes nyugdíjasként indultak a tavalyi helyhatósági választásokon, s megválasztották őket képviselőnek. Becslések szerint néhány száz főt érint a probléma.

A szociális biztosításról szóló törvény januártól hatályba lépett módosítása értelmében ugyanis az, akinek valamilyen formában rendszeres vagy rendszertelen jövedelme van – márpedig az önkormányzati képviselőknek jár több-kevesebb juttatás –, a társadalombiztosítás szempontjából alkalmazottnak számít. Az alkalmazott a jogszabály értelmében kötelezően nyugdíjbiztosítást fizet. Az viszont, aki nyugdíjbiztosítást fizet, nem lehet jogosult korengedményes nyugdíjra.
Nincs mód arra sem, hogy a képviselő lemondjon a díjazásáról. A törvény szerint ugyanis lemondani csak arról lehet, ami az adott személynek a tulajdonában van. Ha a képviselő munkájáért járó jutalom akár csak könyvelésileg – akár csak egyetlen másodpercig is – a tulajdonában van az érintett önkormányzati képviselőnek, máris alkalmazottnak, ezzel együtt nyugdíjbiztosítottnak számít, és mint ilyen, nem jogosult a korengedményes nyugdíjra. A vázolt „22-es csapdája” csak úgy oldható fel, ha az érintett képviselő lemond a mandátumáról – így továbbra is kapja a korengedményes nyugdíjat. Ha képviselő marad, nem kaphat nyugdíjat.
A korengedményes nyugdíj átlagos összege egyébként 367 euró, ez magasabb, mint az átlagos öregségi nyugdíj. A képviselői jutalom – a nagyobb városok kivételével – ennél jóval kevesebb, a kisebb településeken havi 10–40 euró.
A Magyar Koalíció Pártja lapunkhoz eljuttatott közleményében leszögezi: a demokratikus választások elve megkérdőjelezésének tartja a szociális biztosításról szóló törvény hatályba lépett módosítását. „Figyelembe véve az önkormányzatokról, illetve az önkormányzati választásról szóló törvényeket, amelyek az alkotmányba foglalt politikai jogokat nevesítik a megválaszthatóság feltételrendszerének a szabályozásával, áttételesen és bújtatottan a megválaszthatóság alapelveibe való beavatkozásnak is tekinthető az említett törvény, amely megváltoztathatja a tavalyi önkormányzati választások után kialakult testületek összetételét” – fogalmazott Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke.  (sán, akt)