Csáky: EP-képviselő nélkül maradhat a szlovákiai magyarság

Milyennek látja az Európai Parlamentben eltöltött öt évet? Mit sikerült ezalatt az idő alatt elérni?

Ez egy érdekes, inspiratív környezet, és ha az ember érez magában energiát, ha vannak tervei, akkor sok mindent meg lehet valósítani. Nekem öt évvel ezelőtt azt mondták az elődeim meg a magyarországi kollégák is, hogy olyat, mint a Beneš-dekrétumok ügyét itt fel se hozzam, mert ilyesmihez nincs fogadókészség. Ahhoz képest már a második levél ment a szlovák parlamentnek arról, hogy gondolják meg a 2007-es határozat megszüntetését, illetve egy bocsánatkérést a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért. A kollégák azt is mondták, hogy olyasvalamit, mint az őshonos kisebbség, azt itt Brüsszelben középkori dolognak tartja mindenki. Tavaly a petíciós bizottság javaslatára aztán elfogadtunk egy határozatot az őshonos kisebbségek védelméről, fehéren-feketén ott van ez a megnevezés, illetve az, hogy az őshonos kisebbségek az európai kulturális örökség értékei és európai védelemre jogosultak. Örülök annak, hogy a petíciós bizottság alelnökeként többet tudtam tenni, mint egy sima képviselő. A kollégák közül egyedül vagyok ilyen poszton. Napirenden tudom tartani a csallóközi vízkészlet kérdését, a vereknyei hulladéklerakat kérdését, nagyon komoly kommunikáció zajlott a vasúti kétnyelvűség ügyében, volt egy petíció a párkányi hulladékégetővel kapcsolatban, s itt van egy petíció az élelmiszerek kettős minőségének ügyében. Mindezek olyan fontos dolgok, amelyek érintik a polgárok életét, a magyarok életét is a mi régióinkban. 

Mégis mindig sokan ennek ellentettjét érzik, hogy Brüsszel messze van, hogy amiről ott döntenek a képviselők és hivatalnokok, az nem érinti a hétköznapjainkat idehaza. Miért van ez?

Ez egy mentális probléma. Szlovákia állampolgárai az évszázadok során hozzászoktak ahhoz, hogy a döntési centrum nem Szlovákiában van. Kicsit messzinek tartották Bécset, majd Budapestet és Prágát is, és ez aztán feszültségekhez vezetett. Most mintha ez a beidegződés folytatódna az Európai Unió és Brüsszel vonatkozásában is, amit én egyébként szerencsétlennek tartok. Azt látom itt, hogy a francia, a német a belga televíziókban a híradások első főbb hírei közül legalább egy európai hír. Így tud egyszerűen beleivódni a mentalitásba az, hogy miről döntöttek európai szinten, s ez valahogy neveli is az embereket. Nálunk ez még nincs így, valószínűleg a médiának és a politikának is el kell gondolkoznia azon, hogy mit lehet ezzel kezdeni. Én egy dolgot tudtam csinálni, az egyedüli képviselő vagyok a 751 közül, aki minden évben kiad egy vagy két újságot és elszámolok a tevékenységemmel. Valószínűleg ezen a téren a többieknek is aktívabbnak kellene lenniük.

Az Európai Parlament a májusi választás előtt változtatott a kommunikációján, jobban bevonja a választási kampányba és mobilizációba a fiatalokat, a youtubereket, az internetes felhasználókat. Ez az, ami ön szerint növelheti a részvételt a választáson?

Mindenképpen, és ezt én nagyon jó kezdeményezésnek tartom, próbálok ehhez magam is hozzájárulni, a lehetőségeimhez mérten. A Facebookon 33 ezer követőm van, próbálok napi szinten kommunikálni mindenkivel, aki a virtuális téren partner. Van azonban ezzel egy nagy probléma. Vannak ugyanis fiatalok, akik nagyon korrektek és aktívak a Facebookon, de azt már nem teszik meg, hogy elmennek választani. Lehet, a választási törvényt kellene megváltoztatni úgy, mint az észteknél, hogy az interneten is lehessen szavazni. Ennek köszönhetően egészen biztos, hogy jelentősen megugrana a részvétel.

Mit gondol, milyen lesz a részvétel Szlovákiában az európai parlamenti választáson?

A 13 szlovákiai európai parlamenti képviselővel közös ebéden voltunk, s ott mindannyian tippeltünk a részvételre. A legalacsonyabb tipp 13,1 volt, a legmagasabb pedig 22,4. Ez önmagában azt jelenti, hogy a 13 képviselő már előre attól tart, hogy alacsony lesz a részvétel. Itt található valahol az én tippem is.

Az optimistábbak közé tartozik?

Inkább a realistábbak közé.

Milyen kihívások várnak az Európai Unióra a következő időszakban?

Stabilizálni kell az Európai Uniót politikai szempontból. Akár lesz brexit, akár nem. A második legfontosabb kérdés a biztonságpolitika megerősítése, ezen a téren van egy anyagom, amely jelentős többséget kapott már a bizottságban, s amely egy elektronikus információs rendszerről szól minden tagállam titkosszolgálatai és rendőrségei számára azokról az emberekről, akik az EU területén vagy kint konfliktusba keveredtek. Ez azért fontos, mert most kezdenek visszatérni az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai, őket pedig ki kell szűrni. A harmadik kérdés a migráció és a határvédelem. Örülök, hogy sikerült létrehozni egy alapot arra, hogy Afrikában és Ázsiában a migrációt kibocsátó területeken próbáljunk segíteni és ott tartani az embereket, hogy ne induljanak a világnak. S itt van a kisebbségpolitika is, leginkább a Minority Safepack ügye, az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely a választás után kerül majd csak a bizottság asztalára. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy a parlamentben tudunk-e megint létrehozni egy erős kisebbségi munkacsoportot, s be tudjuk-e a parlament jövőbeli vezetését állítani egy ilyen ügy mögé. 

Hogyan változik meg ön szerint a parlament felállása a választás után?

Drámai változást nem várok, az tény, hogy a Néppárt fog a legtöbb szavazatot és mandátumot veszíteni, aztán pedig a szocialisták is veszítenek. De úgy gondolom, marad annyi, hogy a liberálisokkal együtt így hárman tudják majd garantálni a parlament és ezzel a bizottság stabilitását is. Tény az is, hogy megerősödnek majd azok a pártok is, amelyek nem a fő politikai áramlatokat képviselik. Kérdés, hogy ezek a mozgalmak össze tudnak-e majd hozni valamilyen közös platformot, jelenleg úgy tűnik, több olyan elem van, amely elválassza őket, mint az, amelyik összekötné. 

Szlovákiában is nagy esély van arra, hogy Marian Kotleba jelöltje kijut az Európai Parlamentbe, s nem kizárt, hogy két képviselője lesz. S annak is megvan a veszélye, hogy például egyetlen szlovákiai magyar képviselő sem lesz Brüsszelben az európai parlamenti választás után…

Ahogy mondja, ez a kérdés ott húsba vágó és komoly, hogy míg Kotlebának akár két képviselőt is valószínűsítenek, addig a Hídnak és az MKP-nak egyet sem. A felvidéki magyarság elveszítheti képviseletét az Európai Parlamentben. Ezt tényleg az fogja majd csak befolyásolni, aki elmegy szavazni, és én nagyon remélem, hogy a szélsőséges pártok Európa-ellenes szavazói nem lesznek aktívak, és nem járulnak a szavazóurnákhoz. Abban bízom, hogy az ő részvételük alacsonyabb lesz, a mi szavazóink részvétele pedig kicsit magasabb lesz annál, amit a közvélemény-kutatások jeleznek. És itt akkor van esély arra, hogy az MKP képviselője bejusson, jobb konstrukció esetén akár kettő is.