Csak ötlet az iskolák finanszírozási rendszerének tervezett átalakítása

Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter az egyik tévévitában vetette fel, hogy módosítani kellene az iskolák finanszírozási rendszerét. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi normatív, azaz fejpénzes rendszer a diákok számát veszi figyelembe, ez pedig azt eredményezi, hogy az iskolák nem felvételiztetik a diákokat, hanem toborozzák őket. „Az az elképzelésünk, hogy az iskolák finanszírozása ne csak a diákok számát vegye alapul, hanem az osztályok számát is. Ez hatalmas változást jelentene, melyet nem lehet megvalósítani egyik napról a másikra” – reagált a tárca sajtóosztálya a rendszer átalakítását firtató kérdéseinkre. Tudni szerettük volna, hogy Martina Lubyová szerint milyen pozitívumokat hozna az osztályalapú finanszírozás, illetve, hogy a gyakorlatban hogyan alakítaná át a jelenlegi rendszert. „A változásról még nem kezdődtek el az egyeztetések, egyelőre a javaslatokat dolgozzuk ki” – közölte a minisztérium sajtóosztálya.

Azt, hogy az oktatási minisztérium nem egyeztetett erről a kérdésről, Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár is megerősítette. Kérdésünkre, hogy az osztályalapú finanszírozás, illetve, hogy a jelenlegi normatív finanszírozási rendszer átalakítása milyen hatással lehet a nemzetiségi iskolákra nézve, azt felelte, nem tud a tervezett változtatásokról. „Úgy gondolom, ebben a választási ciklusban ez nem valósul meg” – zárta Peter Krajňák államtitkár.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szerint a nemzetiségi, a magyar iskolák szempontjából teljesen más finanszírozási rendszert kellene bevezetni. Vörös Mária, az SZMPSZ megbízott elnöke emlékeztetett arra, hogy az iskolák finanszírozásáról a szövetség álláspontja jó ideje az, hogy sem a normatív, sem az osztályalapú finanszírozás nem előnyös. „Olyan finanszírozási rendszerre volna szükség, mely figyelembe venné a nemzetiségi iskolák specifikumait. Egy olyan kombinált rendszer kellene, melyben mind a két modell jelen volna, s az adott iskola igényét figyelembe véve a legmegfelelőbbet vezetnék be. A legideálisabb azonban az lenne, ha a nemzetiségi iskolákra külön finanszírozási rendszert vezetnének be, mely nem azonos a többségi iskolák finanszírozásával, s melyben figyelembe vennék a nemzetiségi iskolák specifikumait” – magyarázza Vörös Mária. Emlékeztetett, hogy a nemzetiségi iskolákban a diákok és az osztályok létszáma is teljesen más dimenzióban működik, mint a többségi iskolákban. A nemzetiségi iskolák további specifikumaként a magasabb óraszámokat említette, s szerinte a finanszírozásnál ezt is figyelembe kellene venni. „Az idei évtől érvényes emelt normatíva a nemzetiségi iskolák számára, iskoláktól függően, éppen hogy takarja a magasabb óraszámokat” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a tárca két évvel korábban kért szakvéleményt a pedagógusszövetségtől a nemzetiségi iskolák specifikus finanszírozásáról. „Akkor a szövetség elküldte az álláspontját a tárcának, azóta nem folyt érdemi egyeztetés a témáról” – zárta Vörös Mária, az SZMPSZ megbízott elnöke.