Csak az akarat hiányzott

Elképzelhető, hogy azért nem született egyezség, mert módosult a szlovák kormány, illetve egyes politikusok álláspontjaSomogyi Tibor felvételeÖn szerint a szlovák kormányfő váratlanul miért változtatott álláspontján?

Bizonyos ellentmondás figyelhető meg, hiszen a múltban olyan jelzések voltak, hogy a szlovák fél hajlik a megegyezésre, ha sikerül megoldani a két ismert kifogást: azaz ha tisztázzák a státusirodák jogi és politikai helyzetét, valamint rendezik annak az anyagi támogatásnak a kérdését, amely a gyerekeiket magyar iskolába járató családokat érinti. A kedvezménytörvény módosító tervezete orvosolja e két konkrét kifogást. Elképzelhető, hogy a megoldás módja nem tetszik a szlovák félnek, de az sem kizárt, hogy közben valamilyen komoly elmozdulás történt...

A kormányfők budapesti négyszemközti megbeszélésén?

Még előtte, itt, Szlovákiában vagy a Romániával folytatott tárgyalások után változhatott a külpolitikai álláspont...

Dzurinda állítja, hogy nem koordinálták lépéseiket Adrian Nastase román miniszterelnökkel...

Egy dolog, amit hivatalosan mondanak, és más dolog, ami valóban történhet(ett). Elképzelhető, hogy azért nem született egyezség, mert módosult a szlovák kormány, illetve egyes politikusok álláspontja. Lehet, hogy a különböző okok kombinációjáról van szó.

A Medgyessy Péterhez közeli körök Dzurinda keddi megnyilvánulását övön aluli ütésnek minősítették. Szlovák kollégájától eltérően a magyar kormányfő diplomatikusan fogalmazott. Hogyan értékeli a két politikus magatartását?

Mivel korábban más jelzések érkeztek a szlovák féltől, a tegnapi álláspont óriási fordulatot jelent. Ha kezdettől fogva a tegnapihoz hasonló álláspontot képviselt volna a szlovák kormány, akkor nem lehetne övön aluli ütésről beszélni. Ez valóban meglepetés volt. Kérdéses, ennek milyen következményei lesznek. Szerintem mindenképpen nőni fog a két ország közötti feszültség, és ha ez így marad, vagyis ha a keddi előzmények után marad a kialakult helyzet, még lehetnek problémák a visegrádi vízió kapcsán is. Ugyanis ha a visegrádi országok kisebb-nagyobb gondjaikat nem lesznek képesek megbízhatóan úgy orvosolni, hogy elsősorban egymás álláspontjait figyelembe véve jutnak valamilyen kompromisszumra, nem pedig különféle külpolitikai nyomással próbálják kényszeríteni a másikat saját álláspontjuk elfogadására, akkor szó sem lehet visegrádi együttműködésről. Ez az a módszer, melyet nem szabad alkalmazni, ha elsősorban egymással akarunk szorosabban együttműködni. A most alkalmazott elv komolyan zavarja a szükséges, egymással szembeni bizalom kialakítását. Szlovákiában és Magyarországon is olyan a politikai helyzet, hogy elvileg lehetséges a megegyezés, csak akarat kellene hozzá. Mindkét fél hajlandó engedményekre...

Keddtől úgy tűnik, a szlovák fél mégsem enged, és bár a magyar fél módosítaná a törvény problémás részeit, Dzurindának ez sem felel meg, mert szerinte a probléma azzal keletkezett, hogy Magyarország elfogadta a jogszabályt.

Ezzel kapcsolatban azonban azt is le kell szögezni, hogy Szlovákiának is van egy hasonló státustörvénye. Ezért problematikus ez az álláspont.

Nehezítheti az esetleges megegyezést, hogy a magyar kormánynak a történtek ellenére szándékában áll a parlament elé terjesztenie a módosító tervezetet?

A magyar kabinet stratégiája azon alapult, hogy ha sikerül megoldani a Szlovákia által felvetett konkrét kifogásokat, akkor az lehet a megegyezés alapja. Ez most nem jött be, és a kabinetnek nincs nagy mozgástere: sem az ellenzékkel, sem pedig korábbi saját álláspontjával szemben nem igazán engedheti meg magának, hogy egyszerűen hatályon kívül helyezzék, azaz semmissé nyilvánítsák a törvényt. Ez az álláspont logikus és érthető.

Csakhogy Medgyessy szerint Dzurindának semmilyen módosítás nem felel meg.

Ez a baj. Ha a szlovák fél valóban szeretett volna megegyezni, és ha a módosítások formája, mértéke, jellege nem tetszett volna, akkor konkrét kifogásokat fűzött volna a módosításhoz, és a tárgyalások folytatódhattak volna. ĺgy azonban patthelyzet állt elő, amivel nehéz szituációba kerültek azok, akik meg kívánnak egyezni, a keddi történések könnyítik viszont azok dolgát, akiknek nem érdeke a megállapodás.

A szlovák kormányfő szerint a státustörvény helyett a szlovák–magyar alapszerződés alapján kell rendezni a kisebbségek nyelvi és kulturális problémáit. Erről mi a véleménye?

Nem hiszem, hogy ezt a kérdést rendezni kellene. A kulturális támogatásokat kell szabadon hozzáférhetővé tenni, és olyan rendszerre van szükség, hogy a támogatások oda jussanak el, ahol valóban szükség van rájuk. Bármiféle államközi szerződésnek ehhez csak a kereteket kell megteremtenie.

Bugár Bélát is meglepte a keddi tanácskozás eredménye, és nem zárta ki, hogy a Magyar Koalíció Pártja feladja a közvetítő szerepet a két kormány között.

Ezen nem csodálkozom, hiszen nincs mit közvetíteni.

Mi lehet az oka annak, hogy Romániában – Szlovákiával ellentétben – már körvonalazódik a megállapodás. Markó Béla miért tud hatni Nastase kormányfőre?

Inkább ennek a dolognak is várjuk ki a végét...

Arra céloz, hogy a keddi történések hatására veszélybe kerülhet a magyar–román egyezség?

Ez sem kizárt.

Ön szerint az MKP-nak még próbálkoznia kellene „békíteni” a feleket, vagy okosabb most már a háttérben maradni?

A politikában sohasem beszélhetünk végső feleslegességről, mindig újabb lehetőségekkel, újabb elképzelések megvalósításával kell próbálkozni, de ehhez szükséges egy olyan megegyezési szándék, melybe belefér a hatékony kulturális támogatás is a határon túli kisebbségeknek.

Ön szerint a státustörvény körüli nézeteltérések milyen hatással lehetnek a szlovákiai magyarságra?

Ha a keletkezett feszültség gyűrűzni fog, mindenképpen negatív hatásra számíthatunk. Gondolok itt arra, hogy a szlovák kormány esetleg valamilyen ellenlépésekre szánja el magát. Ezenkívül nyomasztó légkör alakulhat ki az országban. Ez esetben viszont az MKP-nak lépnie kell, mert az már nemcsak a két ország viszonyát, hanem a párt választóinak a mindennapjait is érinteni fogja, és szükség esetén a megfelelő eszközökkel kell majd nyomást gyakorolnia, ami természetesen további, előre nem látható következményekkel járhat.