Čižnár a Smer jelöltje

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az ügyészek kedd este tették közzé, hogy Jozef Čižnár pozsonyi kerületi ügyészt fogják javasolni a főügyészi posztra.

Fico még decemberben jelentette ki, hogy abban az esetben, ha az államfő nem nevezi ki Jozef Čentéšt főügyésznek, az ügyészek önkormányzati szervétől fog jelölést várni. Az ügyésztanácsot keddre sebtében hívták össze, állítólag több kerületi tanácsban idejük sem volt az ügyészeknek, hogy megismerkedjenek a potenciális jelöltek életrajzával.

Čižnár korábban többször is kijelentette, míg az Alkotmánybíróság nem dönt Čentéš fellebbezéséről, nem is fog gondolkodni azon, hogy megpályázza a főügyészi posztot. „Ez továbbra is érvényes” – mondta Čižnár helyettese, René Vanek. A Smer képviselője, Robert Madej állítja, még megpróbálja meggyőzni, változtassa meg véleményét.

A főügyészjelöltek nevét péntek délig lehet benyújtani a parlamentnek. Az ellenzéki pártok úgy döntöttek, bojkottálják az új főügyészválasztást, nem nyújtanak be saját jelöltet. Továbbra is állítják, hogy Ivan Gašparovič államfő megsértette az alkotmányt azzal, hogy nem nevezte ki az előző kormánykoalíció jelöltjét, Čentéšt.

Az elnök magyarázkodott

Gašparovič a Čentéšsel kapcsolatos döntés meghozatala óta nem állt a sajtó elé, csak videonyilatkozatot adott, s akkor beszél az ügyről, amikor nem kaphat kellemetlen kérdéseket. Tegnap a Pozsonyban akkreditált nagykövetekkel történő találkozón is megpróbálta megvédeni döntését.

Felszólalásában kijelentette, hogy azok a politikai támadások, amelyek döntésének közzététele után érték, az Alkotmánybíróság elleni támadásoknak minősülnek. „Az ellenzéki pártoknak nincs elég saját témájuk, nem tudnak mivel előrukkolni, ezért használják ki ezeket az alaptalan támadásokat saját maguk népszerűsítésére” – mondta a nagyköveteknek Gašparovič.

Nem lesz ülés

Ma kellene megtartani a parlament rendkívüli ülését, amelyen az ellenzéki pártok képviselői kifaggathatták volna az államfőt arról, miért nem nevezte ki Čentéšt. Gašparovič tegnap közzétette, abban az időben más programja van, a Munkáltatói Szervezetek Szövetségének, a foglalkoztatókat tömörítő Klub 500 képviselőivel tárgyal.

Ráadásul a rendkívüli ülés is elmarad, a Smer frakcióvezetője, Jana Laššáková ugyanis kijelentette, a párt képviselői nem fogják megszavazni a programot. „Nem látunk okot arra, hogy ebben a témában rendkívüli ülést tartsunk, meggyőződésünk, hogy túllépnénk a parlament kompetenciáit is. Az ország történetében ugyanis még egyszer sem fordult elő, hogy a képviselők beidézzék az államfőt” – mondta Laššáková.

Ez lesz sorozatban a harmadik, ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelynek összehívását megakadályozta a Smer. Korábban nem engedték, hogy a parlamentben vitázzanak az igazságszolgáltatás helyzetéről, a Tomáš Borec igazságügyi miniszterrel szembeni bizalmatlansági indítvány megtárgyalása is elmaradt.

A Smer ismét arrogáns

A Smer aláássa a demokráciát azáltal, hogy nem szavazza meg a rendkívüli parlamenti ülés programját – állítja Ján Baránek politikai elemző. „Várható volt, hogy az ülés elmarad, de a Smer magatartása nem a hatalom arroganciájának, hanem a butaságnak a mintapéldája. Az, hogy az államfő csak egy kilencoldalas dokumentumban magyarázta meg, miért nem nevezi ki Čentéšt, látszólag nem elég. Igenis fontos, hogy további kérdésekre is válaszoljon, hogy részletes tájékoztatást adjon” – állítja az elemző, hozzátéve: csak egy buta hatalom lehet az, amely nem akarja megismerni az államfő valódi indítékát. „Minden bizonnyal megvan az okuk rá, miért nem akarják ezt a rendkívüli ülést, de ezt nem fogják elárulni” – mondta Baránek.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint a demokrácia alapelveivel, s egyes jogászi vélemények szerint az alkotmánnyal ellentétes, ha egy kormánypárt visszaél hatalmával, parlamenti többségével, s nem teszi lehetővé egy rendkívüli ülés összehívását. „A képviselők mandátuma, függetlenül attól, hogy az ellenzékhez vagy a kormánypárthoz tartoznak-e, ugyanolyan. Ha a házszabály lehetőséget ad bizonyos feltételek teljesítése mellett a rendkívüli ülés összehívására, s a többség ezt nem teszi lehetővé, vagy különböző obstrukciókkal határozatképtelenné teszi a parlamentet, akkor semmibe veszi a parlamenti demokrácia alapelveit” – állítja Mesežnikov. (dem, SITA)