Čaputová nem ment bele Fico játszmájába

A büntető törvénykönyv módosítását a múlt héten fogadta el a parlament, a tervezet többek között megszünteti a kiemelt bűnügyek vizsgálatával foglalkozó Különleges Ügyészséget és kerületi szintre utalja a folyamatban levő ügyeket, enyhíti a büntetési tételeket, valamint lecsökkenti az elévülési időt is. A parlament rövidített eljárásban tárgyalt a csomagról, melynek elfogadása a három koalíciós párt egyik fő prioritását képezte.

Új törésvonal

Míg a törvénymódosítást érintő kezdeti kritikák elsősorban a Különleges Ügyészség megszüntetését, a párbeszéd hiányát és a Fico-közeli üzletemberek amnesztiáját érintették, az ellenzék az utolsó napokban új központi témát talált: Zuzana Števulová (PS) felfigyelt rá, hogy a koalíció az előzetes jelzéseivel ellentétben nem csak a gazdasági bűncselekmények elévülési idejét csökkentette, de felezte a nemi erőszakra vonatkozó húsz éves szabályozást is. A kormánykoalíciós képviselők a parlamenti vitában nem voltak felkészülve sem a rendelkezés indoklására, sem a hirtelen megváltoztatására, így az enyhítés bekerült az elfogadott törvénycsomagba.

Robert Fico miniszterelnök a hibában végül a lehetőséget látta meg: miután napokig késlekedett a módosító csomag aláírásával, szerdán az elfogadott tervezet mellett levelet küldött az államfőnek. A miniszterelnök kijelentette, hogy bár 1961 és 2005 között is tíz éves elévülési idő vonatkozott a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekre és nem érti a felháborodást, mindezek ellenére hajlandó figyelembe venni a kritikákat és szakmai alapon megváltoztatni a rendelkezést – de ehhez Zuzana Čaputová államfőnek meg kellene vétóznia a törvényt.

Határidő-csapda

Čaputová ultimátumként fogta fel a javaslatot, véleménye szerint ugyanis a kormányfő ezzel az értésére adta, kizárólag a nemi erőszakra vonatkozó elévülés kapcsán hajlandó változtatni a törvényen, ezért cserébe viszont a kormánykoalíció akár ismét több hétig várhat az elnöki vétó megtörésére és csak napokkal a változások érvénybe lépése előtt szavazza meg ismét a törvényt.

Mivel az Alkotmánybíróság csak a kihirdetett, már törvénytárban is szereplő rendelkezéseket vizsgálhatja, szélsőséges esetben előfordulhatott volna, hogy a testületnek mindössze egy napja van dönteni a törvény felfüggesztéséről az érvénybe lépése előtt. Viszont ha a törvény érvénybe lép, akkor az elévülési határidő lerövidítése miatt több kiemelt korrupciós botrány vizsgálatát fel kell függeszteni – például Peter Kažimír volt pénzügyminiszter és jegybanki vezető vesztegetési ügyét, vagy a Gorilla-iratok kapcsán folytatott vizsgálatot. Čaputová ezért a gyorsabb megoldás mellett döntött: nem gyakorolja a vétójogát, az Alkotmánybírósághoz fordul, egyúttal javasolja, hogy a testület a döntése meghozataláig függessze fel a módosítások hatályba lépését.

Az ellenzék örül, a kormánypártok nem

A lépés borítékolhatóan sikert aratott az ellenzéki pártok körében, a kormánykoalíció tagjai viszont bírálták az államfő lépését. A Hlas szerint Čaputová ellehetetlenítette, hogy a parlament módosítsa a rendelkezéseket és növelje az emberek biztonságérzetét, ha pedig valóban kifogásai vannak a törvénnyel kapcsolatban, akkor egyszerűen meg kellett volna vétóznia a módosításcsomagot. Robert Fico miniszterelnök egy videós üzenetben kritizálta az államfő lépését, véleménye szerint Čaputová ellökte a kormánypártok segítségül kinyújtott kezét. A miniszterelnök megismételte, hogy a Különleges Ügyészség eltörlését a 2020-23 közti időszakban elkövetett „masszív jogsértések” indokolják.

A parlamenten kívüli Demokrati a hét első felében az elsők között mutatott rá arra, hogy Čaputová nem a vétóval, hanem az azonnali aláírással akaszthatja meg a leghatékonyabban a törvényalkotási folyamatot. A márciusi elnökválasztáson ellenzéki jelöltként induló Ivan Korčok szerint a lépés mutatja, hogy a hatalmi egyensúly fenntartása érdekében szükség van egy kormánytól független államfőre, aki képes fellépni, ha a jogalkotási folyamatot a földbe tapossák.