Čaputová: A Speciális Ügyészség felszámolása jelentősen gyengíti a jogállamiságot

Az államfő péntek délután reagált a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos javaslatra, amelyet a képviselők felvettek az aktuális parlamenti ülés napirendjére, és várhatóan jövő héten már szavaznak is róla. A dokumentum egyebek mellett tartalmazza az ÚŠP megszüntetését, valamint a korrupcióért kiszabható börtönbüntetések hosszának lerövidítését. Mindezek mellett a koalíció módosítana a Bejelentővédelmi Hivatal (ÚOO) jogkörein is, az ezzel kapcsolatos módosítás is felkerült a napirendre.

Az ellenzéki képviselők hevesen tiltakoznak a tervezett lépések ellen, az utóbbi napokban tüntetéseket is szerveztek a parlament és a kormány épülete előtt.

Pénteken Čaputová csatlakozott a bírálók táborához. Hangsúlyozta, az ÚŠP közel 20 évvel ezelőtt jött létre azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljon a korrupció elleni küzdelem. Az államfő elmondta, az intézmény megszüntetésével maga az Ügyészi Tanács sem ért egyet, hiszen ezzel jelentősen lelassulhat a korrupciós ügyek felderítése. Az ÚŠP feladatai ezzel a megyei ügyészségekre kerülnének át, amelyek a tanács szerint egyébként is túlterheltek.

A köztársasági elnök megjegyezte, nem lehet elvonatkoztatni néhány koalíciós képviselő személyeskedő hangvételű nyilatkozatától sem, amelyekben az ÚŠP vezetőjét, Daniel Lipšicet és munkatársait bírálták. Úgy fogalmazott, mindezek fényében a készülő intézkedések célzott beavatkozásnak tűnnek a jogállam működésébe.

Čaputová továbbá felszólalt a Bejelentővédelmi Hivatalt érintő módosítások ellen, szerinte az új törvény jelentősen meggyengítené a védett bejelentői státusszal rendelkezők jogi helyzetét, ami csak elrettentené az embereket a visszaélések bejelentésétől.

A korrupcióért járó büntetések hosszának lerövidítése kapcsán pedig azt mondta, az Európai Unió kellően elrettentő erejű büntetéseket követel meg az uniós forrásokat érintő gazdasági csalásokért, ezért fennáll a veszély, hogy az ország elesik a EU-s támogatásoktól.

A felsorolt érvek, valamint a gyorsított eljárás nem megfelelő indoklása miatt az államfő vétózni fogja a javaslatot, és reális esélyt lát arra is, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.