Dlugošová: Egy jogállamban egy konkrét ügy miatt nem változhatnak meg a törvények

Ön szerint miért problematikus a kormány által jóváhagyott törvénymódosítási javaslat?

A javaslat lényegében a bejelentést tevő személyek védelmének jelentős szűkítését tartalmazza. Ez azért problémás, mert olyan feltételeket vezet be, amelyek egyfajta bizonytalanságot jelentenek a jövőbeli bejelentők védelmére nézve. Így elriaszthatja őket attól, hogy megtegyék a bejelentést. Nehezebben hozhatunk majd létre olyan környezetet, amelyben a bejelentőknek nem kell valamiféle bosszútól tartaniuk, hiszen a védett státuszukra vonatkozó szabályok a módosítás értelmében szigorúbbak lesznek. A bejelentést tevő személyeknek nem lesz olyan mértékű jogi bizonyossága, hogy megkapják a védett státuszt. A másik nagyon jelentős intézkedés a már korábban kiadott védett státuszok megsemmisítése. Ezen bejelentők ugyanis a mostani szabályok szerint tették meg ezt a lépést, ezen körülmények között adták meg például a nevüket. Egyes esetekben a munkaadójuk is tud a konkrét személy által tett bejelentésről. Ez ellenkezik azzal az elvvel, hogy a törvények nem lehetnek retroaktívak.

Látja annak lehetőségét, hogy pont ezen retroaktivitás miatt, ez a jogszabályváltozás az Alkotmánybíróság elé kerül?

Azt gondolom, hogy erre van lehetőség. Biztosan vannak olyan személyek, akik mérlegelik, hogy ilyen panasszal forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A jogszabályok értelmében közös indítvány benyújtásával 30 parlamenti képviselő, a kormány, az ombudsman és a köztársasági elnök fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

Kommunikál ön ezen szereplők valamelyikével egy ilyen beadványról?

Egyelőre még nagyon kevés idő telt el a törvényjavaslat bemutatása óta ahhoz, hogy ilyen kommunikáció elindulhasson. Ami azonban nagyon sajnálatos, hogy a javaslat előkészítésébe a mi hivatalunkat nem vonták be, hiszen mi az eddigi működésünkből széles körű tapasztalatra tettünk szert ebben a témában. Végső soron mi is látunk teret arra, hogy a vonatkozó törvényt módosítva jobbak, világosabbak, kiszámíthatóbbak legyenek egyes szabályok. De sajnos nem vontak be minket a javaslat előkészítésébe, így nem marad más lehetőségünk, minthogy utólag véleményezzük azt.

Mit gondol, a kormány miért ilyen tartalommal és ilyen módon fogadta el a módosító javaslatot, mi lehet ezzel a kabinet célja?

A legaggodalmasabbnak a törvényalkotás módját látom, hiszen arról szereztünk tudomást, hogy a módosító javaslatot gyorsított eljárás keretében utalják a parlament elé. Nem látjuk ugyanis, hogy teljesülnének a gyorsított eljárást lehetővé tévő törvényes feltételek. Ilyen lenne, ha a valami alapjaiban fenyegetné a nemzetgazdaságot, vagy az emberi jogokat. Úgy látjuk, egyik ilyen feltétel sem áll fenn. Inkább úgy tűnik, a javaslatban megfogalmazott alapvető változások, így például a rendőrségnek az eddig érvényes védelem alóli kivonása, valamiféle célzottságra, konkrét ügyekbe való beavatkozásra utalnak ahelyett, hogy a bejelentők védelmének valamilyen elveit valósítanák meg.

Hogyan értékeli, hogy a rendőrök a jövőben nem kérhetnének védelmet az ön hivatalától?

Egy jogállamban nem szabadna, hogy a törvényeket egy konkrét ügy miatt változtassák meg, inkább általános szinten kellene mozogniuk, ami kiszámíthatóságot is jelent. Az mindig hiba, és erkölcsi kárral is járhat, ha egy-egy jogszabályt egy konkrét helyzetre, konkrét ügyre szabnak. Azt gondolom, a jelen törvénymódosítás nem is próbálja ezt leplezni. A módosítási javaslatból az következik, hogy a már védelem alatt lévő rendőrök ezen státusza a változás hatálybalépésével megszűnik. Mindez a hivatal célja szempontjából is nagy kár, hiszen egy ilyen módosításnak az lesz a következménye, hogy visszariasztja az esetleges bejelentéstevőket. Az Európai Unió más államaiban a rendőrök számára lényegében elérhető az ilyen védelem. A vita persze szólhat arról, hogy számukra a rendelkezésre álló védelem szintjei magasabbak legyenek-e.

Mit gondol arról, hogy a módosítás értelmében a főügyésznek joga lenne arra, hogy felülbírálja az ön hivatala által adott védett státuszt?

Ennél a pontnál is az előzetes nyilvános diskurzust hiányolom. A törvénymódosításból nem teljesen világos, hogy a védettségi státusz érvényben maradna-e, ha azt a munkáltató megkérdőjelezi. Elvben nem szükségszerű, hogy az ilyen irányú változás teljesen rossz lépés legyen. De nem egészen világos, hogy egy ilyen módosítás mit jelentene a gyakorlatban. Arról sem tudok, hogy maga a Főügyészség nyilatkozott volna ezzel kapcsolatban. Egyszerűen hiányzik az a szakmai párbeszéd, aminek meg kell előznie az ilyen jogszabályok módosítását.