Bukott a bolgár kormány

ÖSSZEFOGLALÓ

Boriszov kijelentette: nem akar olyan kormányban részt venni, amely miatt a nép a rendőrséggel hadakozik. „Nem nézhetem a parlamentet, amint kordonnal van körbezárva, nem ez a célom, hogy így védjem magunkat a néptől. Nem tudom nézni a véres Orlov hidat” – fogalmazott. Csak a hétfői és keddi – a gazdasági szigor, a magas áramdíjak és a kabinet tevékenysége ellen tiltakozó – tüntetéseken harmincan sérültek meg, köztük egy önmagát felgyújtó férfi, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. Boriszov hivatalos levelében azt is megerősítette: ügyvezetőként az új kormány megalakulásáig folytatja tevékenységét, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország irányításának folyamatosságát biztosítsa.

Az ellenzék szerint az új voksolást nagyon gyorsan meg kell rendezni. Eredetileg júliusban tartottak volna választásokat Bulgáriában, szakértők szerint kérdéses, hogy jelentősen előre lehet-e hozni, mert az előkészítés 80 napot igényel. A lemondás bejelentésekor kevés ellenzéki képviselő tartózkodott a parlamentben, miután a szocialisták és a bulgáriai törökök pártja bojkottálta az eredetileg Szimeon Gyankov pénzügyminiszter távozását szentesíteni és utódját kinevezni hivatott ülést. Gyankov ráadásul tegnap úgy döntött, hogy az újabb fejlemények következtében a hétfőn benyújtott lemondási kérelmét visszavonja, és marad az ügyvezető kormányban.

Boriszov jobboldali pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 2009. július 5-én a szavazatok 39,72 százalékának megszerzésével jutott kormányalakítási mandátumhoz, de támogatottsága az elmúlt években a gazdasági szigor miatt folyamatosan csökkent.

A tömegtüntetéseket eredetileg az év elejétől jelentősen megugrott áramdíjak váltották ki. Az utcai felvonulások azonban hamar a gazdasági szigor és a kormány elleni általános tiltakozásba csaptak át, és egyre több helyen zavargások is kísérték. Furcsa táblák is feltűntek: a cseh kalózok távozását is sürgetik a tiltakozók. Bulgáriában öt körzetre osztották az országot, ahol öt privatizált elektromosáram-szolgáltató helyi monopóliumot élvez. Ebből kettő cseh. A ČEZ-nek például Bulgária a második legnagyobb piaca. A tüntetők az áramszolgáltatók visszaállamosítását követelik. A cseh cég nyilvánosságra hozta a privatizációs szerződést, és tagadja, hogy túllépte volna az árképzésben megengedett szabályokat.

Érdemes megemlíteni: a 42 éves, egykori világbanki közgazdász pénzügyminiszter, Szimeon Djankov a Boriszov-kormány központi alakja. Ő testesítette meg a kormányfő ígéretét, miszerint a jobboldal rendbe teszi és fellendíti a gazdaságot, amelyet a korrupt szocialista–liberális kormány csődbe vitt. Djankov valóban rendbe tette a költségvetést, 2012-ben 0,5 százalékra csökkentette a költségvetési hiányt. Ezzel nagy elismerést vívott ki az EU-s pénzügyminiszterek és bankárok között. A gazdaság fellendülése azonban nem következett be. (MTI, NOL, ú)