Bugár lát esélyt a második fordulóra

Mikor jött az ötlet, hogy köztársaságielnök-jelölt legyen, és miért szeretne államfő lenni? 28 év parlamenti munkával a háta mögött miért hagyná ott a pártpolitikát?

A Híd még év elején bejelentette, hogy lesz saját köztársaságielnök-jelöltje, függetlenül attól, hogy Andrej Kiska újra indul-e, vagy végül hány jelölt lesz. Június 9-én pedig a pártkongresszuson döntést hoztunk. Persze, ezt először otthon meg kellett beszélnem.

A 2014-es elnökválasztás tapasztalata – a Híd 2014-ben Pavol Hrušovskýt támogatta, aki 3,3%-ot ért el az első körben – szerepet játszott abban, hogy a párt a következő, 2019-es államfőválasztásnak saját jelölttel vág neki?

Nem. Talán ott volt egy kicsit a háttérben, de a legfontosabb tényező az volt, hogy – azzal együtt, milyen pártok vannak a kormányban – a szlovák–magyar viszonyt sikerült nagyon pozitívan megváltoztatni, amit köztársasági elnökként lehetne használni. Olyan törvényeket is el lehet fogadni, amelyeket még a jobboldali kormányok idején sem voltak hajlandók megszavazni a jobboldali koalíciós partnerek. Sikerült azt elérni, hogy nincs szlovák–magyar „iszony”.

Bugár Bélát idézem: „(…) fontos, hogy olyasvalaki legyen a köztársasági elnök, aki felül tud emelkedni a vitákon”. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy Ön szerint nem egy új Kiskára van szükség?

Ne egy új Kiskát keressünk, hanem egy olyan új elnököt, aki nem aktivistaként lép fel. Olyan elnökre van szükség, aki megpróbál javaslatokat tenni. Ha megnézzük a februári eseményeket, az elnök úr egy óriási lehetőséget szalasztott el: a Kuciak-gyilkosság után összehívhatta volna az összes parlamenti pártot, és előállhatott volna egy javaslattal, hogy hogyan kommunikáljunk. Ehelyett külön-külön tárgyalt a pártokkal, és ezt követően – szerintem – szerencsétlenül lépett be a kommunikációs térbe. A köztársasági elnöknek mindig van lehetősége mediátorként fellépni.

Választási kampányában, mely idén ősszel indul, nem a Híd elnökeként, hanem Bugár Bélaként akar bemutatkozni. Ez pontosan mit jelent?

Például, ha egy kormánykoalíciós javaslatról lesz szó vagy a Híd javaslatáról, akkor ezt nem én fogom közvetíteni, hanem valamelyik kollégám. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az összes újságírói kérdést elutasítom. A másik lehetőség, hogy mindenhol elsősorban Bugár Bélaként fogok bemutatkozni, és nem a Híd elnökeként.

Lát arra esélyt, hogy megszerezze a koalíciós partnerek, más pártok vagy a civil szervezetek támogatását?

Erre egyelőre nem gondoltam. Minden támogatást szívesen fogadok, de elsősorban a választókra számítok, függetlenül attól, melyik párt támogatói. Megvan a politikai tapasztalatom ahhoz, hogy a kiélezett helyzeteket kezeljem.

Mivel próbálja megszólítani más pártok választóit – a szlovák pártok vagy az MKP szavazóit?

Erről még túl korai beszélni, még nincs kampány. Az biztos, hogy aláírásgyűjtésbe kezdünk, noha nincs szükség erre, mert tizenöt képviselőtől megvan a támogatás. Úgy vélem, az is fontos, hogy az emberek támogassanak.

Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke azt nyilatkozta, hogy Bugár Bélának ugyan megvan a politikai tapasztalata, de az a hátránya, hogy egy nemzeti kisebbség képviselője. Többen is hasonló szellemben nyilatkoztak, mások mellett Martin Slosiarik (Focus) szociológus is. Ön szerint lehetne ma Szlovákiának magyar nemzetiségű államfője?

Ha mindig így spekulálnánk, és elfogadnánk, amit mondanak, akkor soha nem lett volna magyar parlamenti alelnök, nem lett volna magyar minisztere a szlovák kormánynak. 1998-ban, amikor a parlament alelnöke lettem, a parlamentbe érkeztek fenyegetések. Kellett hozzá négy év, hogy elfogadják, magyar is képviselheti az ország érdekeit. Azóta törekszünk arra, hogy magyarokat ültessünk olyan pozíciókba, ahol bizonyíthatnak. Meg kell győzni azokat a szlovák szavazókat, akikben van még magyar fóbia, arról, hogy ez a 21. században már nem divat.

Ha Bugár Béla és Marian Kotleba kerülne a második körbe, vajon kit választana Szlovákia?

Nem szeretném azt mondani, amit az egyik politikus, hogy egy zsák krumpli is megverné Kotlebát, mert nem verte meg. Legyen szó bármilyen választásról, mindig azt mondom, az emberek döntenek. Mindenkinek egy szavazata van. El kell dönteniük, milyen irányba akarják vinni az országot. Nem hiszem, hogy Szlovákia szlovák választóinak a többsége olyan országot szeretne, ahol Marian Kotleba volna a köztársasági elnök. Én mindent megteszek azért, hogy a második körben ott legyek. Ha Kotleba is ott lesz, kisebb erővel kell kampányolnom.

Milyen eredménnyel lenne elégedett?

Minél jobbal.

Konkrétabban?

A legjobb eredmény az, ha bejutok a második körbe. Még nem tudjuk, hány jelölt lesz, már most több mint egy tucat van. Még nem tudjuk, lesz-e a Smernek jelöltje, azt sem tudjuk, ki lesz a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje. Nagyon sok jelölt lesz, osztódni fognak a szavazatok, pár százalékkal a második körbe lehet kerülni, és az nem jó.

Miért nem?

Azért, mert ha Kotleba oldalán nem osztódnak a szavazatok, bejut a második körbe.

Több mint négy hónap telt el Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolása óta. A brutális kettős gyilkosság súlyos kormány- és közéleti válságot okozott. Ön szerint mit tesz a Pellegrini-kormány azért, hogy vissza- vagy megszerezze a bizalmat, enyhítse a társadalmi feszültséget, és Szlovákiát – úgy, ahogy a tüntetők jelszava hirdeti – tisztességesebb országgá változtassa?

Ne ragadjunk le a jelszavak szintjén. Két évvel ezelőtt a legerősebb parlamenti ellenzéki párt vezetője kijelentette, hogy ha belépünk ebbe a koalícióba, pokollá teszik az életünket. Azt hittem, ez csak az első évre vonatkozik, mert akkor keményen támadtak. A Kuciak-gyilkosságot az ellenzéki képviselők egy része arra használta, hogy megvádolta a kormányt, szerintük a kormány tevékenysége okozhatta a gyilkosságot. Még nem fogták fel, milyen veszélyes játékot kezdtek el Szlovákiában. Amikor már senki nem hisz senkinek, lehet bármilyen összetételű majd a következő kormány, nekik sem fognak hinni – ők nem tudják, ez a feszültség hogyan robbanhat, mert politikailag tapasztalatlanok. A kettős gyilkosság viszont szörnyűség, és a mai napig nincs bizonyítva, hogy köze van ahhoz, amit az újságíró írt.

De ezt a volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar mondta...

Ő is hibázik. Mond valamit, amit mások meglovagolnak, miközben nem tudjuk, mi történt. Ami nagyon fontos viszont, hogy kiderült, keleten probléma van. Nemcsak a gazdákra gondolok, hanem arra, hogy szoros együttműködés alakult ki egy szűk csoport között, például a bírók és ügyészek között, az állam nem működött jól, nem a megfelelő embereket védte.

A Híd kommunikációjában erőteljesen van jelen, hogy Önöknek köszönhető Robert Kaliňák és Robert Fico távozása. Megváltozott a Smerrel a kapcsolatuk?

Ez nem csak a kommunikációban van jelen, ez tény. A Smerrel a kapcsolatunk nem változott meg, de az említett két személlyel óvatosabb vagyok.

Térjünk vissza a száznapos Pellegrini-kormányra. Ön szerint elég hatékonyan végzi a munkáját, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát?

Lehet érezni, hogy változnak a dolgok: új országos rendőrfőkapitányunk van; elkészült a megválasztását szabályozó új törvény; előfordult, hogy a főügyész is bekeményített; előzetes letartóztatásba került Kočner – tehát lassan változnak a dolgok. Aki ezt nem érzékeli, nem akarja érzékelni. De ez már más kérdés.