Budapest Bár Volume 1

Hogy képben legyünk, időutazással kell kezdenünk. Az előző században, a két világháború között vagyunk, az életigenlő, mégis kínosan vészterhes harmincas években. A budapesti élet központjai a kávéházak, bárok, elegáns mulatók. Nemcsak a politika, a kultúra és a művészvilág krémje látogatta ezeket a leírhatatlan hangulatú helyeket, hanem a tehetősebb kispolgárok is ide menekültek a valóság elől. Itt értesülhettek első kézből a hírekről, szaftos pletykákról. A kor dalszerzői, például Eisemann Mihály, Seress Rezső, Orlay Jenő vagy Zerkovitz Béla is ide jártak, közülük többen itt „éltek” és alkottak. A vendéglátóhelyek fontos tartozéka volt az élő zene, ezek többsége a filmvászonról került ide, vagy innen oda. Az olykor romantikus, pajzán, de leginkább kiábrándult, depresszív szövegű, sírva vigadós, a kor miliőjét elénk táró: Budapestről és lakóiról tökéletes keresztmetszetet adó szerzemények a harmincas években élték fénykorukat. Egy jelentősebb csoportjuk máig fennmaradt, a felvételekre egyfajta örökségként, hungarikumként tekintünk. A korabeli kommersz zenét az évek elismert művészeti ággá változtatták.

A kor slágereit 1986-ban Dévényi Ádám dalszerző-előadó már modernizálta a szintetizátoros aláfestést adó Trunkos Andrással és Postássy Júlia énekesnővel a Nincs kegyelem című nagylemezen. Javarészt a kiábrándult szövegű sanzonokat dolgozták át: például az Én nem tudom, mit hoz a holnap, a Drágám, néha téved az ember vagy a Csak egy nap a világ címűeket. Ezek a most bemutatandó hanghordozón, az igényes szalonzenét, dzsesszt és cigányzenét játszó, a Száztagú Cigányzenekar prímásaként feltűnt, a Besh o droMban és a Romano Dromban is megfordult, mostanság a Kistehén Tánczenekar tangóharmonikásaként ismert Far?kas Róbert vezette Budapest Bár nevű zenekar első, 18+1 dalt felvonultató CD-jén is helyet kaptak. A szomorú sanzonok itt vidám kuplékkal egészültek ki, többek között az Este fess a pesti nő, az Egy kis édes félhomályban, a Nem wurlitzer a verkli címűekkel, valamint későbbi szerzeményekkel, például a hatvanas évek legelejéről származó Nékem csak Budapest kell cíművel. Az együttes cigányzenekari hangszerelésben dolgozta át őket: harmonikára, hegedűre, nagybőgőre, cimbalomra és zongorára.

A Budapest Bár első hanghordozóján tíz előadó működik közre. Olyanok, akiktől nem áll messze ez a zenei világ. A Heaven Street Seven frontembere, Szűcs Krisztián már többször bizonyította a régi zeneszámok iránti vonzódását, gondoljunk csak együttese 2002-es Kisfilmek a nagyvilágból című lemezén hallható „régi vágású újdonságra”, a Dél-Amerika című vicces kupléra. A HS7 repertoárján szerepel a Szívemben bomba van című sláger is – ezen az albumon viszont nem Krisztián énekli. A „kellemesen fáradt” hangon megszólaló Lovasi András a Kispál és a Borzzal a Csinibaba című filmben énekelt hasonló felvételeket – bár elmondása szerint azokat nem élvezte, a koncertjein nem is játszik belőlük, most mégis rábólintott a felkérésre. A Kistehén Tánczenekartól sem idegen ez a vonal, így a frontember, Kollár-Klemencz László szereplése sem meglepetés. Ugyan?úgy Kiss Tibor felbukkanása sem meglepő, együttese, a Quimby világához is közel áll a régmúlt zenei hangzása. Az elsőként klipesített Szívemben bomba van című szerzeményt Tibor és Németh Juci adja elő – az Anima Sound System egykori énekesnője hihetetlenül jól azonosul ezzel a pajkos kupléval. Az albumon közreműködő zenészek, a Budapest Bár tagjai – Farkas Róbert (hegedű, gitár), Farkas Mihály (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika, zongora) és Farkas Richárd (nagybőgő) – kiváló autentikus környezetet biztosítottak az előadóknak, akik nemcsak tisztelegnek a dalok előtt, hanem finoman belecsempészték egyéniségüket is. Igazi pluszt nem adtak hozzájuk, de az nem is kellett, az már sok volna. A többi szereplő teljesítményéről – Szalóki Ági, Kiss Erzsi (Egy Kiss Erzsi Zene, Erik Sumo Band), Rutkai Bori (Specko Jedno), Frenk (Hiperkarma) és Keleti András (Colorstar) – is szuperlatívuszokban lehet mesélni. Csak egyiküket emelném ki: a népzene felől érkező, az említett Besh o droMban is megfordult Szalóki Ági csodásan énekli az egyik utolsó Karády Katalin-slágert, az évszázad közepén íródott, gyári munkás proletárlányról szóló Munka után címűt. A stúdiófelvételek befejeztével Jutasi Tamás és Zoohacker lemezlovas-producerek öt szerzemény alá elektronikus alapot helyeztek – de inkább finoman dzsesszes és nem elektronikus hangzásúak lettek. Farkas Róbert az angol nyelvű bónuszdalban, a húszas évek Amerikájából ismert, Németh Juci által előadott Love Me Or Leave Me címűben a hegedűt gitárra cserélte.

A Budapest Bár első nagylemeze generációk, zenei stílusok, kultúrák találkozása. Miközben bepillantást nyerünk egy számunkra idegen, csupán a filmvászonról ismerős világba, kedvünkre sírhatunk, nevethetünk a bús sanzonokon, pajkos kuplékon.