Búcsú Dusza Istvántól

Pozsony/Gömörkorka. Több száz barátja, kollégája és ismerőse vett részt szombaton az 51 éves korában elhunyt Dusza István közíró és kritikus, a Nyitott Európáért Díj tulajdonosának pozsonyi búcsúztatásán.

A pozsonyi gyászszertartáson az igehirdetés szolgálatát Erdélyi Géza református püspök végezteSomogyi Tibor felvételeA gyászszertartást és az igehirdetés szolgálatát Erdélyi Géza református püspök végezte, aki ezután felidézte munkatársunk nehéz életútját, belső vívódásait, tragikus hirtelenséggel derékbatört pályafutásának maradandó közösségi és esztétikai értékeit. Ezt követően a barátok és az egykori munkatársak nevében Szigeti László, a Kalligram Kiadó igazgatója elevenítette fel az egyre magányosabb és mégis mindig közösségünk érdekében munkálkodó pályatárs küzedelmeit: „Hitte, hogy a szabad, gondolkodó ember posztja az övé. Az 1989-es együvétartozás mámorában sem igazán ujjongott, triviális erejű énjét nem tudni hol és mikor ojtotta be a sors a kétely vírusával. 1989-et követően nem hihette sokáig, hogy a szabad, gondolkodó embernek, az elkötelezetlen értelmiségi attitűdnek magas az árfolyama. Hogy az etikus publicisztikát nem fojthatja meg a posztkommunista újkapitalizmusra jellemző egyneműsítő bekebelezés. Az utóbbi években személyesen megtapasztalhatta, hogy megfojthatja, s nemcsak a publicisztikáját. Ő személyes rettenetként élte meg a szellemi autonómia leértékelődését.”

A Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának nevében Koncsol László többek között ezt mondta: „Egy 51 esztendős, a köz, a magyarság, a demokrácia, a tiszta szellem, az irodalom és a színház szolgálatára kiválóan felkészült, sokat tapasztalt, harcedzett, az életmű betetőzésére méltó férfi itt fekszik előttünk koporsójában. Mi pedig, akik porhüvelyét körülálljuk, rossz lelkiismerettel kotorászunk emlékeinkben: ott a hosszú, közös autóút közben, vagy a terített asztalnál, vagy az istentisztelet után, ezt vagy azt a megrendítően pontos kritikádat követően kellett volna úgy mozdulnom, hogy lásd, érezd és megtudd, hogy nemcsak régi jó ismerősöd és tisztelőd, hanem lélekben is barátod vagyok.”

Dusza Istvánt tegnap szülőfalujában, a gömörhorkai köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Közeli hozzátartozóin és a község lakóin kívül Gömör, Kishont, Nógrád és Torna vidékének közéleti személyiségei – irodalmárok, újságírók, közírók, színházi emberek, népművelők és politikusok rótták le tiszteletüket a sírnál. A több mint 200 lelket számláló gyászsereg előtt Szabó László gömörhorkai református lelkész mondott búcsúbeszédet. (-y-f, kp)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?