Betétes PET-flakonok 2003-tól##3#

Miklós László: „Az alapvető elképzelés, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét; a pénzbetét bevezetésének célja, hogy a műanyag palackok visszakerüljenek a boltokba.” Somogyi Tibor felvételeA legtöbben várhatóan a csomagolóanyagokból származó hulladékokkal kapcsolatos változásokat érzékelik majd. Mit jelent, hogy a jövő év elejétől betétesek lesznek a PET-flakonok?

Az alapvető elképzelés, hogy csökkentsük a hulladék mennyiségét; a pénzbetét bevezetésének célja, hogy a műanyag palackok visszakerüljenek a boltokba. Becslésünk szerint az arány eléri a 80–85 százalékot. Az így összegyűlt flakonok nyersanyagként szerepelnek az újrahasznosítás során. A kereskedelem egyelőre idegenkedik a gondolattól, de mi a környezetvédelem szempontjából nézzük a dolgot. Egyébként is, amikor annak idején szinte mindent visszaváltható üvegekben forgalmaztak, szintén meg lehetett oldani a mozgatásukat.Mi a garancia arra, hogy a boltokban összegyűlő palackokat valaki el is szállítja?

Ennek elősegítésére szolgál az idén felállított Reciklációs Alap. Ebből kérhetnek támogatást azok a vállalkozók, akik az ilyen flakonok feldolgozásával foglalkoznak. Szerintem amint beindul ez a üzlet, akár kisvállalkozók is hozzálátnak a flakonok értékesítéséhez. Az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb versenyezni fognak, ki vegye át az üzletektől a flakonokat. Mekkora lesz a betétdíj?

Alapelv, hogy a betétdíjnak az egész országban egységesnek kell lennie. Az előzetes számítások szerint 3-4 korona körül lesz. Még egyszer hangsúlyozom, arra szeretnénk rávenni a polgárokat, hogy a műanyag palackokat ne a szemétbe hajítsák.Az új törvény foglalkozik a többször használatos flakonokkal is, az ilyenbe csomagolt üdítőket kötelező lesz árusítani.

Ez az előírás a száz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre érvényes, s a törvényben megszabott arányban kötelesek kínálni ilyeneket. Ez is nagy tiltakozást váltott ki, főként a flakonok gyártói esetében. A Reciklációs Alap is viták tárgyát képezi. Az ígéret szerint a második félévtől kezdve lehetne kérni belőle támogatásokat hulladékok újrahasznosítására. A részletekről azonban egyelőre semmit sem tudni.

Az alap vezetőségének április végéig kellett kidolgoznia az ehhez szükséges anyagokat. Ez nem sikerült, főként azért, mert ebben az ügyben komoly vita alakult ki a vezetőség és az alap igazgatótanácsa között. Azt is látni kell, hogy egyelőre nincs nagyon mit osztani, az alap bevételei egyelőre kisebbek a vártnál. Valószínű, hogy a befizetésre kötelezettek egyelőre várnak. A Reciklációs Alapnak pontos listája van arról, hogy a törvény értelmében kinek kellene fizetnie, a csomagolóanyagokról szóló, említett törvény pedig fel is hatalmazza az illetékest a pénz behajtására. A természetvédelmi törvénnyel kapcsolatban a sajtóban legnagyobb teret a nemzeti parkokbeli csoportos vadászat megtiltása kapta. Sikerült elérni, hogy ez bennmaradjon a törvényben?

Igen, mégpedig úgy, hogy nem érkezett módosító javaslat. Szerintem ezt a vitát elsősorban az váltotta ki, hogy a Szlovák Karsztban évente rendeznek egy nagy vaddisznóvadászatot, arra hivatkozva, hogy az állomány csökkentésével a járványok terjedését kell megakadályozni. Ilyen esetben azonban az új törvény is lehetőséget ad a vadászatra.Szintén érdekes eleme az új törvénynek, hogy az erdőtulajdonosok kártérítést kérhetnek a védett területeken bevezetett korlátozások miatt. Ez hogyan néz ki majd a gyakorlatban?

Erre az Erdészeti Kutatóintézettel dolgoztunk ki módszert. Az így összeállított mutatók alapján számítható ki az egy hektár erdőre jutó kártérítés nagysága. Előzetes becslésünk szerint nem haladja meg az évi 800 millió koronát, de az összeg nagy valószínűséggel 400 millió körül fog mozogni. Eredetileg egyébként csak a magántulajdonban levő erdőket szerettük volna ide sorolni. A földművelésügyi minisztérium azonban ezt kifogásolta, egyenesen alkotmányellenesnek nevezve, hogy az állami erdészet nem kap kártérítést. Mi ezt elfogadtuk, de véleményem szerint ezzel az állam az egyik zsebéből a másikba helyezi át a pénzt. Én ezt erdészeti dotációként tekintem. Az említett 800 millió be is kerül az állami költségvetésbe?

A környezetvédelmi miniszter a törvény elfogadása után köteles kérni ezt az összeget; azt nehéz előre megmondani, milyen sikerrel jár.

Ha nem jut pénz kártérítésre, akkor az állam ez alapján perelhető?

Igen, s el is tudom képzelni, hogy lesznek ilyen perek. A sajtóban teret kapott változásokon kívül szakmai szempontból mit tart a természetvédelmi törvény legnagyobb újdonságának?

Én a NATURA 2000 program átültetését tartom ilyennek, ami az EU-szabályozás része. Pontos listákon vezeti az európai szempontból is fontos élőhelyeket, és ez alapján kialakul, hogy ezekben milyen beavatkozásokat lehet végezni. Ľubomír Fogaš jogalkotásért felelős miniszterelnök-helyettes a minap a környezetvédelmi tárcát azok közé sorolta, amelyek az uniós jogharmonizáció terén a kilencven százalék alatt vannak. Hol tartanak most?

Feltehetően abból indult ki, hogy a parlament utolsó ülésén elfogadott öt törvényünket az államfő még nem írta alá. Az uniós jogharmonizáció szempontjából mi lényegében minden feladatot teljesítettünk.