Berényi: most egy erős, önálló és magyar pártra van szükség - a teljes interjú

Konszolidálták a pártot?

A konszolidáció most fejeződik be, folynak a járási konferenciák, betöltik a kilépők posztjait. A folyamatot az országos kongresszus zárja október 17-én.

Hány tag lépett ki?

Megközelítőleg 200. A helyzet egyáltalán nem kritikus, sok helyen többen léptek be, mint ahányan elmentek, a tagságot tekintve nem gyengült a párt. Ismereteim szerint egy-két kivételtől eltekintve mindenhol újraindultak az alapszervezetek, egyetlen járásban, a Nagykaposiban kellett több alapszervezetet létrehozni.

Az MKP népszerűsége a felmérések szerint 6% körüli. Vissza tud kapaszkodni a korábbi szintre, vagy állandósul a 6-7%?

A júniusi EP-választásokon több szavazatot kaptunk, mint 5 éve. Mivel már előtte kiéleződött a párton belüli konfliktus, gondolom, sokan kevesebb szavazatra számítottak. Nem ez történt. A felméréseket figyelni kell, de a párt valódi erejét a választások mutatják meg. A fő megmérettetés a jövő évi parlamenti választás. Az MKP meggyengült a 2005-ös megyei választásokon, ennek ellenére 2006-ban a parlamentin jó eredményt ért el. Az eredményt nem akarom megjósolni, de mivel a Híd nem magyar pártként határozta meg önmagát, bízunk abban, hogy a magyarok döntő többsége ránk adja voksát.

Bugár Béla pontosan azt mondta: „ez nem egy második magyar párt, ez azok pártja, akik az együttműködést keresik, és nem akarják a feszültséget”.

Ez pont azt jelenti, hogy egy magyar párt van, az MKP. Mellesleg a mi pártunkban sem őrültek vannak, akik csak a konfliktusokat keresik.

Az EP-választásokon a Híd még nem indult.

Közvetlenül a választások előtt jelentették be, hogy nem tárgyalnak tovább a párton belüli helyzet megoldásáról. Új pártjuk létrehozása már a levegőben volt az EP-választások előtt.

Bugárék mindenkit arra buzdítottak, hogy vegyen részt a választásokon és az MKP-ra adja a voksát.

Nem gondolhatja komolyan, hogy az akkor történtek arra motiválták az embereket, hogy az MKP-ra szavazzanak. Inkább arra, hogy otthon maradjanak. Mégis több szavazatot kaptunk, mint öt éve.

A megyei választásokon nem lesz együttműködés az MKP és a Híd között. Sajnálja ezt, vagy természetesnek tartja?

Néha az az érzésem, mintha az Új Szónak fontosabb lenne az együttműködés, mint magának a Most- Hídnak és az MKP-nak. Az együttműködésnek két fő akadályát látom. Az egyik, hogy minden válás nehéz, konfliktusokkal jár. Nagyon sok kritikát, sőt vádat fogalmaztak meg a kollégák a kiválás előtt, és ez mély nyomokat hagyott az emberekben. Emellett van egy programjellegű gond is. Az a gondolatiság, hogy szlovákiai magyar emberek elmondásuk szerint nem magyar pártot hoznak létre. Ezt a gondolatiságot én személy szerint sem tudom így ma felvállalni. Az egyik európai kérdés az, hogy az uniós keretek között a kisebbségi magyarok ki tudnak-e vívni olyan intézményes hátteret maguknak az országukban – természetesen békés, demokratikus eszközökkel –, hogy megmaradjanak, akkor a Híd érzésem szerint zsákutca. Nem látom, hol segíti elő megmaradásunkat egy ilyen jellegű párt, ahol kisebbségi helyzetben lévők önként, nyelvtörvény nélkül vezetik be a kétnyelvűséget. Ez az asszimiláció felgyorsulását segítheti elő. Az esetleges együttműködéssel nemcsak személyeket vállalunk fel, hanem az egész gondolatiságot is, és ez jelenti a problémát számunkra.

Nem azt mondják, hogy nem vállalják a magyarok érdekképviseletét, hanem hogy a szlovákok érdekeit is figyelembe veszik, főleg a vegyesen lakott területeken. Korábban ez az MKP programjában, nyilatkozataiban is szerepelt, az MKP-nak is lehetnek szlovák tagjai.

Ez ma is így van. Tehát ezek szerint a hidasok megtalálhatták volna elképzeléseiket az MKP-n belül is. A gond az, hogy a Most-Híd ennél tovább ment. A kisebbségi politizálásnál az együttműködés legalább olyan fontos, mint az időnként elkerülhetetlen konfrontáció. Ha van partner, együtt kell működni, ha támadás ér bennünket, sajnos konfrontálódni kell. Ha nem magyarokból áll a pártvezetés, ez a konfrontáció hosszú távon nem tartható fenn, mivel a szlovák párttagok elutasítják. Magyar ügyekben nehezebben vállalják a konfrontációt, ha egyáltalán felvállalják. Nehezebben vállalják fel a Magyarországgal való politikai együttműködést is. Ma nem divat a szlovák pártok között Magyarországgal együttműködni. Ezzel magyar kisebbségi szempontból erejét is veszti a szlovák–magyar politikai párt. A Malina Hedvig ügy, a dunaszerdahelyi szurkolóverés azt mutatta, hogy megfelelő időben szinte nincs olyan szlovák politikai partner, aki fel merné vállalni ilyen ügyekben az igazságot. Ilyen esetre értem, hogy a konfrontációt is fel kell vállalni, mondjuk a kormánykoalíció nacionalista politikusaival, s ehhez erős, magyar pártra van szükség. Nekünk nem a szlovák pártok kegyeiért kell politizálnunk, hanem választóinkért. Emellett természetesen minden szlovák demokrata megbízható partnerei voltunk és leszünk, ha korrupciós ügyet kell leleplezni, ha védeni kell a Speciális Bíróságot, ha Lisszaboni Szerződést kell ratifikálni, megfelelő időben adót kell csökkenteni, utakat kell építeni és sorolhatnám.

Bugárék éppen azzal érvelnek, hogy elkerülhető a konfrontáció, ők megpróbálják a szlovákok egy részének támogatását is megszerezni, a magyarok mellé állítani őket ezekben a kérdésekben.

Sok sikert hozzá. Én a VPN–FMK frakciójában kezdtem politikai pályámat 1990-ben. Az elmúlt 20 év tapasztalatai arról győztek meg, hogy erős, önálló magyar politikai képviselet kell a megmaradásunkhoz. Ha úgy tetszik, eljutottam oda, ahol az MKDM és az Együttélés volt a 90-es évek második felében. A Most-Híd alapítói pedig oda fejlődtek, ahol én és FMK-s kollégáim voltunk 1989-90-ben, egy forradalmi eufóriában. Ebből a szempontból A. Nagy László a leghitelesebb hidas, hiszen visszatért a gyökerekhez. De komolyra fordítva: el tudja képzelni a szlovák–magyar konfrontáció elkerülését, ha Ján Slota kormánytényező?

A választásokig milyen lesz a viszony az MKP és a Híd között a parlamentben?
Parlamenti javaslataikat továbbra is támogatni fogjuk, ha programunkkal összhangban lesznek. Másfajta együttműködésre nem látok esélyt. Simon Zsolt 2007-novemberében azt mondta, ha Csáky Pál 2010-ben listavezető lesz, neki komoly gondja lesz azzal, hogy szerepeljen ezen a listán. Sok kritikát fogalmazott meg a Híd többi vezetője is. Ha a párton belül nem ment az együttműködés, akkor azóta mi változott, hogy volt kollégáink most együtt akarnak működni velünk? Annyira megjavultunk, hogy már nem akadály egy listán indulni? Néha úgy tűnik, a Most-Híd valójában egy szimpla hatalomátmentési kísérlet. Azok, akik elveszítették 2007-ben a párton belüli hatalmat, most egy másik párton keresztül kívánják visszanyerni, ahelyett, hogy az MKP-ban készültek volna a 2010-es tisztújításra. Mindenki jobban járt volna, elsősorban a szlovákiai magyarok.

A parlamenti küszöb 5%, és sok magyar szavazat elveszhet.
A szétválás előtt is mindenki tudta, létezik bejutási küszöb, a tárgyalásokon is  mondtuk  eleget. Hiába.

Attól nem tart, hogy az MKP nem éri el az 5 százalékot?
Ez szinte kizárt. Járási, helyi szervezeteinkben egyáltalán nem olyan a hangulat, mintha vert helyzetben éreznénk magunkat. Az megtörténhet, hogy ha nem sikerül megfelelően mozgósítani a választóinkat, akkor nem szerzünk annyi képviselői helyet, hogy érdekesek legyünk a kormányalakításnál.

A legutóbbi felmérés szerint mindkét párt bejutna a parlamentbe. Ha ez így lesz, elképzelhető a közös kormányzás?
A következő kormányt vagy a Smer, vagy az SDKÚ vezette tömörülés alakíthatja. Rajtuk múlik, kit szólítanak meg. Még túl sok a ha. Egyenlőre annyit tudunk, hogy az MKP minden közvélemény-kutatónál parlamenti párt. A Most-Híd egynél igen, egy másiknál nem.

Nem tart attól, hogy a konfrontatív politika elszigetelheti az MKP-t, nehezebben talál partnert a szlovák pártok között?
Meg kell találni az egészséges arányokat a politikai eszközök között. Nem öncélú konfrontáció a célunk. Van, amikor szükséges, van, amikor kerülendő. Ha nem konfrontálódunk, nem lenne elhalasztva a nyelvtörvény végrehajtása és nem teremtődnek meg a feltételei a végrehajtási rendelkezésekről szóló tárgyalásoknak.

Hogyan látja az együttműködést a szlovák ellenzékkel? A KDH már inkább a Hídhoz húz.
A szlovák ellenzékkel azt akarjuk megértetni, hogy ha minket nem bántanak, akkor mi békések vagyunk. Nem divat manapság az MKP-val sorsközösséget vállalni, de a szlovák ellenzékkel egymásra vagyunk utalva. A választások után a mai ellenzéki pártoknak feltehetően két kormánykoalíciós alternatívájuk lesz. Az egyik a Smer, a másik a Smer nélküli kormány. A választások után fel lehet idézni a mi nyolcéves együttműködésünket, mely mindenki számára prosperáló volt. Újra létrejöhet egy olyan kormány, amelynek az SDKÚ, a KDH és az MKP adja a gerincét. Ami a KDH-t illeti, várjuk meg a Ján Figeľ-féle vezetés hozzáállását. Daniel Lipšic véleményére azóta nem igazán adok, hogy 2007-ben egyedüli parlamenti képviselőként ellene szavazott annak, hogy magyarul tudó tanfelügyelők is legyenek.