Bemutatták az új kórházhálózat alapjait

A szaktárca két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészségügyi intézményeket. Az első csoportba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb beavatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb műtéteket az 5-ös szintű létesítményekben fogják végrehajtani – a minisztérium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt.

Nehezen született reform

A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége miatt azonban egy kabinetnek sem sikerült átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen – a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is – sikerült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt kifogásolták, hogy egyes régiók kórházaiban, ahol nem teljesítik a szükséges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarský azzal érvelt, a jól működő osztályokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt normákat, azokat a hatékonyabb beteg-ellátás érdekében érdemes inkább átalakítani.

A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormányzati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumentumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzárendelték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végrehajtani az adott kórházban – minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre.

Átláthatóbb rendszer

A minisztérium indoklása szerint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egészségügyi problémával hova kell fordulni. Lengvarský másfél évvel ezelőtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egészségügy belép a 21. századba. Leszögezte, nem lesznek kórházbezárások, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, mennyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondolata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küzdő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kórház nyújt megfelelő időben és megfelelő minőségben ellátást. A kórházak szintje a színvonal szempontjából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egészségügyi ellátást nyújt az intézmény” – jelentette ki. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás teljesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét.

A bemutatott lista feltételes, az első fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerülhet sor. A jelenlegi táblázatból hiányoznak bizonyos specializált intézmények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet.

Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmények kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális ellátást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívsebészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére.

Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgősségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a betegtől.

Leszakadó dél?

A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egészségügyi ellátás több mint 75 százalékát az első és második szintű kórházak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára.

Az első szintű kórházak, melyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műtétekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykürtösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak.

Várakozási idő

A reform 700 egészségügyi szolgáltatásra vonatkozóan vezet be várakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig várhat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres kezelés alkalmazása az indikációt követő 15 napon belül garantált” – áll a minisztérium közleményében.

A ProCare és a Svet zdravia kórházhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a regionális sajátosságok figyelembevételét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészségügyi ellátás bizonyos szakterületeken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolásáról van szó” – mondta Tomáš Kráľ, a kórházhálózat szóvivője.

Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a minisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gyakorlatban, az az akut fekvőbeteg-ellátás szó szerinti felszámolását fogja eredményezni, különösen Szlovákia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenéssel, valamint magas munkanélküliséggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” – áll a párt állásfoglalásában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politikusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi miniszter javaslatának támogatásáról.