Belica: Jól ismerem a déli járásokat

Mivel akarja megszólítania választókat?

Egyértelműen a tapasztalataimmal, az évek során felhalmozott tapasztalataink valóban kiválóak, ami megmutatkozik a megye eredményein is. Nemcsak számokról van szó, hiszen ha egy megye jól gazdálkodik, akkor megvalósíthatóak az ígéretek is. Ha az ígéretek mögött nincs gazdasági eredmény, akkor azok csak ígéretek maradnak.

Ön már a megyerendszer létrejötte óta Nyitra megye élén áll. Tud valami újat hozni a megyébe?

Minden társadalmi rendszer, így a megye is nyitott. Mindig érkeznek új elemek is, de a tapasztalat megmarad. Visszakérdezhetnék, hogy mi lesz akkor, ha olyan jelölt győz, akinek nincs semmi tapasztalata?

Viszont az új nézőpont, az új megközelítés új megoldásokat is eredményezhetne.

Talán, de ez így csak általános megközelítés, ami nem visz sehová. Konkrét példát tudna mondani, hogy miben lenne szükség új megközelítésre?

Például a közlekedésben, ahol lassan halad az utak felújítása.

A megye eddig 220 km utat újított fel, további 80 km felújítása jelenleg folyik. Az útépítés világos elvek alapján történik. A másodrendű utakat uniós forrásokból, a harmadrendűeket saját forrásból újítjuk fel, mivel ezt lehetővé teszi a megye gazdasági ereje. A gazdasági értékelésünk (az Ineko szerint – szerk. megj.) 5 felett van, egyetlen másik megyének sincs ilyen eredménye. Tehát vannak forrásaink.

A gazdasági eredmények jók, a megye bevételei nőnek, négy év alatt 140 millióról mintegy 170 millióra, de hogyan mutatkozik meg ez az emberek életében?

Két tényt szeretnék leszögezni. Nemcsak a költségvetésről van szó. A bevételeinket javarészt az ország makrogazdasági mutatói határozzák meg, hiszen a jelentős részét a részesedési adó teszi ki, amelyet az állami költségvetésből kapunk. A másik részt azonban befolyásolhatjuk, ezek a pályázati támogatások. Négy év alatt csaknem 28 millió euró érkezett a megyébe uniós forrásokból. Erre építhetünk. Ezért csökken például a szomszédos Besztercebánya megye vagyonának az értéke, mert nem használ uniós alapokat. Az uniós támogatás segítségével több tíz km utat építettünk. A befektetéseket a lakosság száma alapján osztjuk el. Például, ha a Nyitrai járás lakossága 110 ezer, akkor ennek arányában kap a fejlesztési forrásokból, a Komáromi járás ugyancsak a lakosság arányának megfelelően részesül ebből.

Többek szerint azonban a megye déli része lassabban fejlődik.

Ennek történelmi okai vannak. Én korábban a Poľnobanka vezérigazgatója voltam jól ismerem a megye déli járásait is. Nagyon dolgos emberek laknak ott. De vegyük azt, hogy az uniós tagságunkra talán éppen a mezőgazdaság, a kistermelők fizettek rá a leginkább, akiknek korábban a háztájiból származott jövedelme. A Komáromi járást sújtotta a hajógyár bezárása, de ugyanilyen csapás volt északon az aranyosmaróti Calex gyár bezárása. Ezek helyrehozatalához szinte egy generáció is kevés. Ezért erőltetjük, hogy a Nagytapolcsány–Nyitra–Érsekújvár–Ógyalla–Komárom vonalon mielőbb jó út épüljön, ez ugyanis a legsűrűbben lakott része egész Szlovákiának. Ráadásul sík vidék, egyszerű az útépítés, nem fenyegetnek egyéb problémák.

A megye déli részéhez tartozik azonban az Ipoly mente is, de az elmúlt négy évben mégsem sikerült egyetlen Ipoly-hidat sem felépíteni, a Helemba és Ipolydamásd közti hidat sem, pedig arra volt uniós támogatás is. Mi akadályozta ezt?

Mi azt szerettük volna, hogy Ipolypásztón és Helembán is épüljön híd. Az építkezés vezetője azonban a magyar fél, ő kapott erre uniós támogatást. A megyei önkormányzatban senki nem ellenezte a hídépítést, sőt, a megye gazdaságilag olyan erős, hogy saját forrásból tudnánk fedezni a költségek ránk eső részét. Helembán például már egy lebontandó házat megvettünk, az utat pedig megépítjük az Ipoly partjáig. Meggyőződésem, hogy ha lesz akarat a magyar fél oldalán is, akkor hamarosan elindulhat az építkezés. Úgy vélem, hogy a magyar fél részéről is őszinte a szándék az építésre. Ipolypásztón pedig azért nem tudtunk hidat építeni, mert az Ipoly magyar oldalán madárvédelmi terület van, ezért nem tudják biztosítani a szükséges engedélyeket.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"292301","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","style":"width: 600px; height: 558px;","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]

Mikor állhat a helembai híd?

Mi minden engedélyt biztosítottunk, ha a magyar fél is megteszi ezt, akkor akár egy év alatt is felépíthető a híd. Ez nem egy olyan hatalmas építmény, mint például a Komáromba tervezett Duna-híd. Teljesítettük a helembaiak kérését is, akik közül sokan félnek a hídtól. Az út ugyanis a falu közepén vezet, egy keskeny út, a falu önkormányzata is nehezen tudott megegyezni. Elfogadtuk a kérésüket, hogy olyan híd épüljön, amelyen nehéz járművek nem hajthatnak át, hogy ne nehezítsék a helyiek életét. A falun átvezető út mellett ugyanis régi házak állnak, amelyeket nem úgy építettek, hogy elviseljék a megsűrűsödő forgalmat.

A jelenlegi választásokon a Híd is önt támogatja, ez mire kötelezi?

Az együttműködésem nagyon korrekt mindhárom támogató párttal. Olyan követeléseik nincsenek, nem is lehetnek, amelyek ellentétesek lennének a törvényekkel.

Fontos megyei hatáskör az egészségügy, minden megyei fenntartású kórház magánkézbe került. Miért kellett privatizálni ezeket az intézményeket?

Nem igaz, hogy privatizáltuk a kórházakat. Olyan szerződéseket kötöttünk a kórházaink, a nagytapolcsányi, a lévai és a komáromi kórház fenntartóival, hogy több millió eurós befektetéseket hajtanak végre, de a kórház gyakorlatilag a megyéé marad, vagyis a kórház vagyona a miénk. Nem privatizáltuk, nem adtuk el a kórházakat, a kórházak vagyona a megye tulajdona maradt.

A vágsellyei kórház azonban megszűnt.

Jelen voltam a vágsellyei önkormányzatnak azon az ülésén, ahol eldőlt a kórház sorsa. Két lehetőség volt: a kórház megszűnik, vagy a komáromi része lesz, mert nem volt olyan csoport, amely vállalta volna az önálló működtetés felelősségét. Végül a komáromi kórház részévé vált, a sorsát azonban nem a megye pecsételte meg, hanem az Általános Egészségbiztosító, amely nem kötött vele szerződést. Most azonban abban egyeztünk meg a helyi vezetőkkel, hogy létrehozunk egy magas színvonalú rendelőintézetet, olyat, mint amilyen például Párkányban is működik. Már folynak a felújítások, és lesz ott például fekvőbeteg-kezelés is.

Hamarosan befejeződik a Jaguar Land Rover gyárának építése, amely több ezer új munkahelyet teremt a megyében. Habár a beruházás összhatása pozitív lesz, soka tartanak negatív hatásaitól is. Hogyan akarják kivédeni például azt, hogy külföldi munkaerőt alkalmazzon a cég?

Most fejeződik be az építkezés, de már folyik azoknak az alkalmazottaknak a képzése Nagy-Britanniában, akik elsőként állhatnak munkába a gyártásban. Mintegy 400 emberről van szó, és ők mindannyian szlovákiai alkalmazottak. Bízom benne, hogy a cég talál magának megfelelő hazai alkalmazottakat.

Hogyan segíti ezt a megye? A munkanélküliség már így is elég alacsony a megyében, lesz elég munkaerő?

Ha nem is a megyéből, de bízom benne, hogy Szlovákia más részéből lesz elég alkalmazott. A megye elsősorban a képzésben tud segíteni, mindent megteszünk, hogy a fiatalok a duális képzés segítségével megfelelő képesítést szerezzenek a gyárban való munkához.

FARKAS: VANNAK EREDMÉNYEK DÉLEN IS

Nyitra megyében már viszonylag alacsony az átlagos munkanélküliség, de a megye peremvidékén egyes régiókban még mindig elég magas, az országos átlag feletti. Segítheti ez a beruházás a hátrányosabb helyzetben lévő régiókat is?

Erre megoldást jelenthetnek a cég beszállítói, amelyek a megye kisebb központjaiban telepedhetnek le. Ehhez kell a városok segítsége is, a gyárak letelepítéséhez ipari parkokra van szükség.