Az ukrán konfliktus miatt egyre sötétebbnek látjuk a jövőnket

Míg az elmúlt év vége felé és az idei év elején az elemzők többsége azzal kecsegtetett, hogy a koronavírus-járvány fokozatos lecsengésének köszönhetően idén a gazdasági mutatók és a családok anyagi helyzetének a látványos javulására számíthatunk, az ukrajnai konfliktus és az ezzel kapcsolatos gazdasági szankciók miatt az elmúlt hetekben az összes mérvadó intézet módosított az előrejelzésein, a korábbiaknál jóval sötétebb jövőt vázolva fel. A vártnál lassúbb lesz a gazdasági növekedés, kevesebb új munkahely jön létre, a fizetéseink növekedési üteme pedig képtelen lesz követni az egyre ijesztőbb áremeléseket.

Nő a pesszimizmus

A növekvő bizonytalanság a lakosság hangulatára is rányomja a bélyegét, amit a Statisztikai Hivatal legfrissebb, szerdán közzétett felmérése is igazol.

„A fogyasztók hangulatát mérő indexünk a januári -21,4 és a februári -22,3 százalékpontról márciusra -28,3 százalékpontra esett vissza, ami az elmúlt egy év legrosszabb eredménye”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Csak összehasonlításképpen: a fogyasztói hangulat indexe 2016 és 2019 között már a nullához közelített, a koronavírus-járvány 2020-as kitörését követően azonban -40 százalékpont alá zuhant vissza, és csak tavaly nyárra sikerült visszaküzdenie magát a -18 százalékpont körüli szintre.

A fogyasztói hangulat jelenlegi romlása több tényezővel is magyarázható.

„A lakosság nagy része leginkább az általános gazdasági helyzet várható romlása és a háztartások megtakarításainak a csökkenése miatt aggódik. Míg az elmúlt hónapokban már egyre többen bíztak abban, hogy a munkapiacon végre stabilizálódik a helyzet, márciusban már e tekintetben is nőtt a pesszimisták aránya”

– tette hozzá Morháčová.

Vészjósló előrejelzés

Hogy a lakosság növekvő borúlátása egyáltalán nem megalapozatlan, azt a jegybank legújabb, szerdán közzétett előrejelzése is alátámasztja. A jelenlegi, rendkívül bizonytalan helyzetben a központi bank három különböző forgatókönyvet készített. Ezek közül a „háborús forgatókönyv” a jelenlegi helyzetet veszi alapul, a „drámai háborús forgatókönyv” pedig azt jelzi, mire számíthatnánk, ha az ukrajnai háború elhúzódna és még véresebbé válna. Végezetül – pusztán csak az összehasonlítás kedvéért – kidolgoztak egy olyan forgatókönyvet is, amely azt érzékelteti, mire számíthattunk volna az elkövetkező időszakban, ha nem tör ki az orosz–ukrán háború.

„Szlovákiában az árak idén várhatóan mintegy 8%-kal, jövőre pedig további 10–14%-kal emelkednek, attól függően, hogy milyen irányt vesz a háború. A magas infláció a gazdasági növekedés lassulásával párosul, amely a következő években várhatóan 2–3% között mozog majd. Ha az ukrajnai háborús helyzet még rosszabbra fordulna, a szlovák gazdaság növekedése jövőre átmenetileg akár le is állhat”

– jelentette be Peter Kažimír jegybankelnök, hozzátéve, hogy az árak ilyen mértékű emelkedése miatt a szlovákiai reálbérek is csökkennek. A jegybank becslése szerint az ukrajnai háború gazdasági következményei Szlovákia esetében a bruttó hazai termék (GDP) 4–7 százalékára, azaz mintegy 4–7 milliárd euróra rúgnak.

A most közzétett előrejelzés szerint a szlovák gazdaságnak idén a gyengébb külföldi kereslet és az ellátási láncok rövid távú zavarai okozzák majd a legtöbb problémát, a belföldi keresletre negatív hatással lesz azonban a lakosság reáljövedelmének a csökkenése is. A központi bank emlékeztet arra, hogy az energiahordozók ára már az ukrajnai háború kitörése előtt is jelentősen emelkedett. Eredetileg azonban arra számítottak, hogy egy ideig magas szinten maradnak az árak, majd a következő években lassú csökkenésre számíthatunk. A jegybank pár hónapja így még 5,5%-os inflációt prognosztizált az idei évre, majd a következő évekre 2% körülit, ezt az előrejelzést azonban elsodorta a háború.

A kormánynak lépnie kell

Kažimír szerint a kormánynak megvannak az eszközei ahhoz, hogy segítsen az embereknek az áremelkedésekkel szemben. „Csak ajánlani és támogatni tudjuk, hogy a szlovák kormány – más európai kormányokhoz hasonlóan – a legkiszolgáltatottabb csoportok támogatására összpontosítson. Ezek a többgyermekes családok, az olyan családok, ahol csak egy szülő van, és persze az idősek. Ezek azok a csoportok, amelyeknek – a fogyasztási kosarukat tekintve – a magas infláció a legnagyobb érvágást okozhatja” – tette hozzá a jegybankelnök. (mi, TASR)