Bukovszky László a leváltását követő 8. napon kapta kézhez a kormányhivatal személyzeti osztályától a leváltásáról szóló határozatot, melyen Robert Fico aláírása szerepelt (Somogyi Tibor felvétele)
Az SNS állhat a kisebbségi kormánybiztos leváltása mögött
Bukovszky László korábbi kisebbségi kormánybiztost a 4. Fico-kormány egyből első ülésén leváltotta. Grendel Gábor parlamenti képviselő kedden a parlamentben kérdőre vonta a kabinetet a döntése miatt. Nem megerősített információk szerint a kormánybiztos leváltása mögött az SNS állhat, a párt ugyanis maga nevezne ki jelöltet a hivatal élére. A magyarul beszélő kormánypárti képviselők azonban nem nyilatkoztak a kérdésben.
Grendel Gábor ellenzéki parlamenti képviselő (Szlovákia mozgalom, korábban OĽaNO) a parlament keddi ülésén elsőként szólalt fel, hogy számonkérje a 4. Fico-kormányt a kisebbségi kormánybiztos pozíciójának kapcsán. Grendel ismételten bírálta a kormányt, amiért rögtön az első ülésén menesztette Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost pozíciójából. A képviselő idézte a kormányprogramot, amelyben szerepel, hogy a jelenlegi kormány olyan politikai pártokból áll, amelyek 2016 és 2020 között azzal a párttal közösen kormányoztak, amely a legerősebb nemzeti kisebbség érdekeit is képviselte. A kormányprogram ugyanis azt írja, a 3. Fico-kormány idején a Híddal való kormányzásnak köszönhetően javult a kisebbségi és többségi nemzet viszonya, illetve fejlődés történt a kisebbségek által lakott területeken is. Ficóék programja azt állítja, hogy a nemzeti kisebbségek fejlődésére és támogatására fognak törekedni azon módszerekre és szervezési formákra építve, amelyek az előző kormányzati időszakban beváltak, továbbá elkötelezettek ezek javítása és tökéletesítése mellett.
Kommentár nélkül
Grendel azonban felhívta rá a figyelmet, hogy Bukovszkyt korábban épp a 3. Fico-kormány nevezte ki; az a Fico-kormány, amely a jelenlegi kormányprogram értelmében segíteni szeretne a kisebbségeken. Az ellenzéki képviselő ezt annak fényében emelte ki, hogy míg a Matovič-, Heger- és Ódor-kormányok nem váltották le Bukovszkyt, Ficóék első tette volt őt meneszteni, ezenfelül pedig azóta sem neveztek ki mást a pozíció élére.
„Ismét ellentét van a szavak és a tettek között”
– mondta Grendel azzal, bár a Ficóék által beterjesztett kormányprogramban szerepel a kisebbségek védelme és támogatása, hiányzik belőle bármiféle konkrét kötelezettségvállalás.
„Hogyan akarják a kisebbségeket védeni, ha a kisebbségi kormánybiztos pozícióját rögtön az első kormányülésen megbénították?”
– kérte számon Grendel a kormánypártok jelen lévő képviselőit. Grendel felszólalását a parlamentben azonban egyik jelenlévő kormánypárti képviselő nem kommentálta.
Nem tudni, miért
Lapunk megkereste Bukovszkyt is, aki nagyon furcsállja, hogy a mai napig nem neveztek ki senkit a helyére. A korábbi kormánybiztos szerint ez olyan bizonytalanságot hozott a kisebbségek számára, ami senkinek nem kedvez. A leváltásának okáról semmiféle indoklást nem kapott sem szóban, sem írásban. Bukovszky azt is elárulta, a leváltását követő 8. napon kapta kézhez a kormányhivatal személyzeti osztályától a leváltásáról szóló határozatot, melyen Robert Fico aláírása szerepelt. Arra is kíváncsiak voltunk, maradtak-e olyan folyamatban lévő feladatok a kormánybiztosi hivatalban, amelyek nem tűrnek halasztást. Bukovszky elmondta, folyamatban van például a kisebbséginyelv-használati törvény módosítása, illetve dolgozni kell egy, a Heger-kormány alatt született kormányhatározat kapcsán is, amely értelmében a kormányhivatal vezetőjének a kisebbségi biztossal közösen kell kidolgoznia egy olyan támogatási rendszert, amely biztosítaná a kisebbséginyelv-törvény végrehajtásának anyagi fedezetét. Ezen feladatoknak elvégzése a 2023-as év végéig volt megszabva, és amennyiben a Fico-kormány nem szünteti meg a feladatokat előíró határozatokat, továbbra is aktuálisak maradnak.
Jogi bonyodalom
Ennél súlyosabb jogi bonyodalmat okoz a tény, hogy a kisebbségi kormánybiztos egyben a kisebbségi bizottság elnöke, amely a kisebbségek számára fenntartott egyedüli választott képviseleti szerv. A kisebbségi kormánybiztos hiányában azonban a bizottság működése is teljesen meg van bénítva, hiszen csak az elnök hívhat össze ülést, melynek 4. soron következő ülése decemberre volt tervezve. Jogilag tehát jelenleg lehetetlen összehívni a kisebbségi bizottságot. Egy további jogi bonyodalom az, hogy a kormánybiztosi hivatal a kormánybiztos nélkül is létezik, azonban vezetőjének hiányában tevékenysége kérdéses. Bukovszky elárulta, korábban senki nem emelt kifogást munkájával szemben.
Kinek az érdeke?
Meg nem erősített információk szerint a kisebbségi kormánybiztos leváltásához az SNS-nek lehet köze. Valószínűsíthető, hogy a párt saját embert szeretne kinevezni a pozíció élére. Bukovszky azt is elmondta, a Szövetségből senki nem kereste meg a leváltása után. Lapunk is megkereste a Szövetséget, azonban a kormánybiztosi pozíció kapcsán továbbra sem nyilatkoztak. Vlček Erik (Hlas), komáromi származású képviselőt szintén megkerestük, mivel Grendel felszólalásakor jelen volt a parlamentben. A magyarul beszélő kormánypárti képviselővel azonban cikkünk megjelenéséig nem sikerült felvenni a kapcsolatot.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.