Az R7 és a D4 nélkül pokoli lenne a közlekedés

Előnyös az állam számára, ha a fővárost megkerülő D4-es körgyűrűt, illetve a Pozsonyból Dunaszerdahely irányába húzódó R7-es gyorsforgalmi utat magántőke bevonásával, PPP-projekt keretében fogják megépíteni – derült ki a projekt megvalósíthatósági tanulmányából, amelyet tegnap ismertetett Ján Počiatek közlekedési miniszter.

„Az elkövetkezendő hét évben nem lesz elég pénz az állami költségvetésben és uniós források sem fordíthatók erre a célra, így az építkezést nem tudjuk klasszikus finanszírozási módszerrel megvalósítani” – mondta Počiatek. Ráadásul a közlekedési projektekre rendelkezésre álló összeget már elköltötték vagy lefoglalták a következő években tervezett építkezésekre. „Ezért az egyetlen lehetőség a kritikus pozsonyi közlekedési helyzet megoldására, hogy a projektet magántőke bevonásával fogjuk finanszírozni” – érvelt Počiatek.

Kétszer dönt róla a kormány

A tárcavezető meggyőződése, hogy ha nem épülne meg a fővárosi körgyűrű, illetve az R7-es gyorsforgalmi út, akkor 2020-ban „bekövetkezne a közlekedési pokol”: Pozsonyban olyannyira túlterheltté válnának az utak, hogy szinte a város egész területén dugók lennének, a forgalom pedig összeomlana. A projekt legfontosabb célja, hogy tehermentesítse a fővárosi úthálózatot, főleg azzal, hogy a Somorján keresztül Dunaszerdahely irányából érkező forgalmat az R7-es gyorsforgalmú úton rávezeti a D4-es körgyűrűre, tehermentesítve az I/63-as útszakaszt.

Mivel már elkészült a projekt megvalósíthatósági tanulmánya, a kormány jövő héten megvitathatja az egész beruházást. Amint rábólint, Počiatek kiírja a tendert a kivitelezőre. A versenyt nyár végéig lezárhatják, s ezután egy újabb megvalósíthatósági tanulmányt készítenek, melyben felmérik, hogy a tender kiértékelése után is előnyös-e az államnak a projekt. Ezt követően dönti el a kormány végérvényesen, hogy megvalósítja-e a projektet magántőke bevonásával vagy sem.

Milliárdos beruházás

A D4 és R7 tervezett 60 kilométeres szakaszának építését 2016-ban kezdhetnék el, az építkezés minimum négy évet vesz igénybe. A kiadások becslések szerint elérik az 1,3 milliárd eurót. A jelenlegi feltételek szerint az állam évente 150 millió eurót törlesztene a kivitelezőnek, 30 éven át. Az összkiadások, az útszakasz üzemeltetésével együtt elérik a 4,5 milliárd eurót. Počiatek abban bízik, hogy a verseny során a projekt árát még sikerül csökkenteni.

Azt, hogy az R7 és a D4 építését PPP-konstrukció keretében fogják megépíteni, Érsek Árpád volt közlekedésügyi államtitkár, a Híd parlamenti képviselője is díjazta, szerinte a projekt felaprózásának nem lett volna értelme, s mint korábban lapunknak elmondta: az R7 és a D4 közös megvalósítása csak felgyorsítja a gyorsforgalmi út építését, mely végre tehermentesíti a Dunaszerdahely irányából Pozsonyba vezető főutat (I/63).

Ľubomír Palčák, a zsolnai Közlekedési Intézet munkatársa is egyetért azzal, hogy a fővárosi illetve a fővárosba délről érkező forgalom szempontjából elkerülhetetlen, hogy a D4 és az R7 mielőbb megépüljön. „Végre, hogy egyszer s mindenkorra befejezték a politikai huzavonát ebben a témában. A nyilvánosságra hozott elemzés már konkrét tényeket tartalmaz, melyek alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy a PPP-projekt az egyetlen lehetséges megoldás” – mondta Palčák azzal, hogy mielőtt erre a következtetésre jutott, intézete részletesen áttanulmányozta a megvalósíthatósági tanulmányt.

A szakértő meggyőződése, hogy a projekt iránt a beruházók részéről is hatalmas lesz az érdeklődés, így lesz miből válogatni, és az is valószínű, hogy a konkurenciaharc leszorítja a végösszeget. (dem, SITA)