Az oktatási reform megakadt, a tornaórák száma viszont emelkedhet

A jelen lévő 133 képviselőből 111-en támogatták az OĽaNO és a Sme rodina kezdeményezését, az SaS frakciója Juraj Krúpán kívül nem szavazta meg a javaslatot. A vita során a politikusok többsége egyetértett abban, hogy a diákoknak szükségük van a mozgásra, és a testnevelés szerves részét képezi az órarendnek. A javaslat ellenzői elsősorban a változtatás módját kritizálták, mely több szempontból is nehéz helyzetbe hozhatja az iskolákat.

„Elkapkodott javaslat”

A jogszabály ellen több szövetség – állami és magániskolák képviselői egyaránt – nyilvánosan tiltakozott, közös állásfoglalásban pedig felszólították az oktatási minisztert, „utasítsa el az elhamarkodott, átgondolatlan megoldást, és rendszerszintű megközelítést szorgalmazzon a témában”. „A három kötelező tornaóra bevezetése a jelenlegi helyzetben átgondolatlan és nem rendszerszintű megoldás, melyet az iskolák igazgatóinak többsége nem képes megvalósítani” – hangsúlyozzák a szervezetek. A Horeckýnek küldött szakmai levélben kiemelik, a gyermekek testi és mentális egészségének javítása érdekében több testmozgásra van szükség, figyelmeztetnek azonban arra is, a szükséges elemzések kiértékelése és a további átfogó intézkedések nélkül a tornaórák számának megemelését „egyoldalú, ártalmas és koncepció nélküli lépésnek tartják, melynek feltehetően súlyos következményei lesznek a gyakorlatban”. Hozzátették, a jelenlegi kerettanterv lehetővé teszi az iskoláknak, hogy az alsó tagozaton három tornaóra legyen, s ezt a lehetőséget több intézmény ki is használja.

Eva Horníková, a Szlovákiai Általános Iskolák Szövetségének elnöke úgy véli, a képviselők döntése felesleges nyomást gyakorol az alapiskolák vezetőire, akiknek helyet kell találniuk az órarendben a három kötelező tornaórának. „A saját igazgatói tapasztalataim alapján mondhatom, az órarendet 486 tanuló számára egy tornaterem kapacitásához igazítjuk. Nehéz lesz alkalmazni a személyzetet is a színvonalas testnevelés oktatáshoz” – mondta. Daniel Masarovič, a Szlovákiai Katolikus Iskolák Szövetségének elnöke hangsúlyozta, csak a komplex megoldás lehet célravezető. „A fiatalok mozgáshiányának megoldását plusz tornaóra beiktatásával ugyanolyan hibás megoldásnak tartom, mint amikor néhány évvel ezelőtt a fokozódó szélsőségesség problémáját történelemórák hozzáadásával igyekeztek megoldani” – fogalmazott Masarovič.

Kivétel és haladék

Karol Kučera (OĽaNO), a javaslat beterjesztője elmondta, a második olvasatban egy módosító javaslattal készülnek, mely értelmében két év haladékot kapnak azok az iskolák, melyek nem rendelkeznek tornateremmel. A többi iskolára – kivéve, ahol kevesebb mint öt osztály működik – szeptember elsejétől vonatkozna a jogszabály, ha a törvényhozók a parlament májusi ülésén második olvasatban is jóváhagyják azt. Kučera szerint nagyjából 750 kisiskolának a tornaterem hiánya miatt nem kell bevezetnie a harmadik kötelező tornaórát.

Horecký tárgyalna

Kedden a parlamentben egy sokkal fontosabb törvényjavaslatról is kellett volna tárgyalni, Horecký azonban saját maga kezdeményezte, hogy napolják el az oktatási törvény módosításáról szóló pont megvitatását. A megbízott oktatási miniszter ezt azzal indokolta, nem szeretne kockáztatni egy ilyen fontos jogszabály esetén. Az uniós helyreállítási alap harmadik fejezetének kifizetése múlik a javaslat sikerén, ami több mint 800 millió eurót jelent Szlovákiának. Horecký arról beszélt, eddig csak a koalíciós pártok képviselőivel egyeztetett a tervezet támogatásáról, de most tudatosította, hogy a kisebbségi kormány miatt fennáll a veszélye, hogy nem kap elegendő támogatást a tervezet. A parlament múlt héten két olyan jogszabálytervezetet buktatott meg, mely kulcsfontosságú az uniós helyreállítási terv teljesítéséhez. A szaktárca vezetője leszögezte, készen áll tárgyalni Gröhlinggel és minden demokratikus képviselővel. Állítása szerint hétfőn találkozót szorgalmazott elődjével, de végül csak telefonon beszéltek, s továbbra sem világos számára, milyen konkrét tárgyi kivetnivalója van az egykori koalíciós képviselőnek.

Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető kormányfő kijelentette, ha az SaS-nek fenntartásai vannak a jogszabállyal kapcsolatban, tárgyalni fognak vele. Hozzátette, az üggyel kapcsolatban megszólította a párt elnökét, Horecký pedig Gröhlinggel kezdeményez egyeztetést. „A célunk az, hogy a törvény jóváhagyható formába kerüljön” – mondta.

Gröhling a sajtótájékoztatón bírálta Horeckýt, aki szerinte „teljesen lemondott az oktatási törvényről”. „Ez nemcsak a hozzá nem értés bizonyítéka, hanem hazardírozás az oktatásra szánt milliókkal és a helyreállítási tervvel” – jelentette ki arra utalva, hogy a miniszter megfutamodott, és elhalasztották a tárgyalást. Hozzátette, többször rámutatott, miért rossz a törvény és hogyan lehetne kiküszöbölni a hibákat, a tárcavezető azonban nem tárgyalt vele. A politikus megjegyezte, a jogszabály jelenlegi verzióját bírálta Zuzana Stavrovská, az egészségkárosultak jogbiztosa is. Az SaS képviselője szerint elsősorban a sajátos nevelési igényű gyerekek szegregációja miatt elfogadhatatlan a kormány által jóváhagyott reformtervezet. A liberális párt azt szerette volna, hogy vitassák meg a törvényt a plénumban, majd a miniszter vonja vissza a javaslatát és az átdolgozott verziót a parlament következő, májusi ülésszakán terjessze be. A képviselő azt állítja, ha a szülő támogatói intézkedést kér az iskolában – asszisztenst vagy találkozót pszichológussal –, akkor a jelenlegi javaslat értelmében az iskola megtagadhatja segítségnyújtást. „A gyakorlatban az történik majd, hogy az iskolák nem kapják meg az ilyen segítségnyújtáshoz szükséges finanszírozást, és elutasítják a hátrányos helyzetű tanulókat. A szülők vagy beletörődnek, hogy nem kapnak ilyen támogatást, vagy a törvény szerint más iskolát kell keresniük. Valahol máshol, ahova utazniuk kell. A régióban létrejön egy iskola, amely feláldozza magát és befogadja ezeket a gyerekeket” – magyarázta Gröhling, aki szerint ez a szegregáció mintapéldája.

Az oktatási törvény javasolt módosításáról korábban lapunk is beszámolt, többek között törvénybe foglalnák, hogy a 3 évnél idősebb gyerekek jogosultak az óvodai férőhelyre. A tervek szerint tehát 2024-től garantálva lesz az óvodai férőhely a 4 éves gyermekek számára, 2025 szeptemberétől pedig már a 3 éves gyermekeknek is biztosítani kell a helyet. A reformtól további fontos intézkedéseket vártak, például az iskolai asszisztensek és egyéb segítő foglalkozások biztosítását az oktatási intézményekben.