Az MKP átnevezte magát, de a Szövetséget is átkeresztelné

Az MKP-platform szombaton Taksonyon tartotta az országos kongresszusát. A testület elfogadott egy határozatot, mi szerint még a parlamenti választás előtt Magyar Szövetségre szeretnék átnevezni a közös pártot. Ehhez azonban módosítani kell a párt alapszabályát, amit a Szövetség közgyűlése tehet meg. Itt pedig az átnevezéshez a Híd- és az Összefogás-platform beleegyezése is szükséges. A Híd-platform vezetője, Rigó Konrád már jelezte, nem támogatják az átnevezést, Mózes Szabolcs (Összefogás-platform) alelnök pedig elmondta, ők megvitatják a kérdést.

A szombati kongresszuson az MKP-platform, amely a pártegyesítés előtt a Magyar Közösség Pártjaként működött, viszont átnevezte saját magát, így a Szövetség ezen részét a jövőben Magyar Konzervatív Platformnak fogják hívni. Berényi József, az MKP elnöke elmondta, ugyan továbbra is szeretnék felszámolni a platformokat, de ezt a témát a valószínűsíthetően ősszel esedékes parlamenti választás utánra halasztják.

A Híd és az Összefogás az átnevezésről

Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke a Szövetség esetleges átnevezésével kapcsolatban lapunknak elmondta, az MKP már a pártegyesítés során felvetette, hogy a közös szubjektum nevében szerepeljen a „magyar” kifejezés. „De ahogy akkor is, most is úgy gondoljuk, hogy legjobb, ha ennek a pártnak az a neve, amiben megegyeztünk” – jelentette ki Rigó azzal, hogy az előre hozott parlamenti választásig már nincs idő a párt átnevezésére. A Híd politikusa arról is beszélt, örül, hogy az MKP egyelőre letett a Szövetségen belül működő platformrendszer felszámolásáról. „Az elnök, ma nem mondott le. Készülhetünk a választásokra” – tette hozzá a szintén MKP-s Forró Krisztián pártelnökre utalva. Forró ugyanis korábban kijelentette, ha nem sikerül felszámolni a platformrendszert, távozik a tisztségéből.

A Szövetség nevének megváltoztatásával kapcsolatban az Összefogás-platform tagja, Mózes Szabolcs, aki a párt alelnöke is egyben, úgy nyilatkozott, Berényi az AKO közvélemény-kutató ügynökség adataira hivatkozva beszélt arról, hogy a párt számára előnyösebb lenne, ha nevében szerepelne a „magyar” kifejezés. Mózes szerint azonban ezek az adatok rendkívül pontatlanok. Kijelentette, az Összefogás-platformon belül ennek ellenére megvitatják a kérdést, de problémásnak látja, hogy a párt néhány héttel az előre hozott parlamenti választást megelőző kampány indulása előtt változtasson nevet. „Most is benne van a párt hivatalos nevében, nyomban a Szövetség után (Magyarok…)” – tette hozzá Mózes azzal, üdvözli, hogy lekerült a napirendről a platformrendszer megszüntetése.

A választási lista

Berényi a szombati sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a Híd, az Összefogás és az MKP a pártegyesítéskor miként osztotta el egymás között a parlamenti jelöltlista helyeit. Eszerint a listavezető MKP-s, a 2. hely a Hídé, a 3. az Összefogásé. A 4. ismét az MKP, az 5. a Híd, a 6. az Összefogás jelöltje lesz. Majd a 7. az MKP-é, a 8. a Hídé, a 9. és a 10. pedig ismét az MKP-é. A 11. helyre az Összefogás, a 12-edikre a Híd, a 13-madikra az Összefogás jelöltje kerül. A 14. MKP-s, a 15. hidas, a 16. és 17. MKP-s jelölt lesz. A 18., 19., 20. helyet pedig Híd, Összefogás, MKP sorrendben töltik be.

Az MKP kongresszusán a platform arról is megállapodott, miként állítanak jelölteket arra a 75 helyre, amely ennek a platformnak jut a Szövetség teljes választási listáján. A közös párt parlamenti képviselőjelöltjeinek 150 fős névsorát felerészben ugyanis az MKP töltheti fel. A regionális platformszervezetek így javaslatot tehetnek, hogy a jelöltjeik a lista mely részére kerüljenek, de pontos sorszámot nem kérhetnek a számukra. Erről a platform különböző vezető testületei döntenek.

Berényi arról is beszélt, a 75-ből három helyet a párton kívülről érkező jelölteknek ajánlanak fel. Nemzeti-keresztény-konzervatív értékrendű személyekkel szeretnének együttműködni. A sajtótájékoztatón felmerült, hogy Gyimesi György, az OĽaNO magyar parlamenti képviselője, vagy a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum jelöltjei kaphatnák ezeket a helyeket. De sem a platform vezetői, sem a pártelnök, nem nyilatkozott arról, hogy konkrétan erről egyeztetnek-e az érintettekkel. Berényi elmondta, a szombati találkozón nem is hangzottak el konkrét személyek nevei, de azt sem tudta megmondani, hogy a három hely a lista mely részén, így például az elején vagy a végén található-e. Forró hozzátette, a közelmúltban ugyan találkozott Gyimesivel, de hivatalosan nem tárgyalt vele a Szövetség listáján való indulásról.

Kampánytémák?

Az MKP a taksonyi találkozó után egy politikai nyilatkozatot is közreadott. Ebben ismét bírálják a szlovák kormányt, mivel az nem kezeli hatékonyan a különböző válságokat. „Mindenki számára világossá vált, hogy az OĽaNO vezette széles kormánykoalíció (SaS, Sme rodina, Za ľudí) nem volt felkészülve a kormányzásra. Koncepciótlanul, kaotikusan, az EU irányába szolga- lelkűen, de leginkább belső veszekedésekkel terhelve kormányozták az országot” – fogalmaznak.

A dokumentumban külön fejezetet szentelnek az ukrajnai háborúnak. Ebben egyértelműen kijelentik, az agressziót Moszkva követte el. Az Oroszországra kivetett szankciók azonban szerintük nem hatékonyak, illetve az ukrán kormánynak az ottani magyarokat diszkrimináló lépéseire emlékeztetnek. „A szisztematikus magyarellenesség Kárpátalján tovább folytatódik” – jelentik ki, azzal, hogy az Európai Unió lépjen fel az ukrán politika kisebbségeket elnyomó intézkedései ellen.

A nyilatkozatban ugyancsak önálló témaként szerepel az EU által Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított jogállamisági eljárás. Szerintük az intézkedés mögött nem annak hivatalos oka, vagyis Magyarország esetében a korrupcióval kapcsolatos súlyos aggodalmak, hanem a „a brüsszeli bevándorlás-, gender-, LMBTQ+ politika” áll. Az MKP nyilatkozatába egyébként a korrupcióellenesség felvállalása szintén belekerült.

Az uniós vezetés bírálata, valamint a „bevándorlás- és genderpolitika” a magyar kormány, illetve kormánypártok, így a Fidesz-KDMP kampánytémái között is hangsúlyosan szerepelnek.