Az irodalmi, művészeti, kritikai lap legújabb számáról

Az intermedialitás a fő témája a Szőrös Kő legújabb számának – nem mellékesen annak apropójaként, hogy húszéves a Stúdió erté. A jubileumnak a Mérföldkő rovatban külön összeállítást szentel a folyóirat. Az ebben a rovatban olvasható írások a művészeti társulás (és fesztivál) alapítóinak munkásságával foglalkoznak; Németh Ilonáéval Beke Zsolt tanulmánya (A public art Németh Ilona művészetében), Juhász R. Józsefével Jozef Cseres (Rokkó performanszaival és akcióival), H. Nagy Péter (Rokkó sorrendben második kötetével) és Ardamica Zorán (Rokkó vizuális költészeti alkotásaival), Mészáros Ottóéval pedig L. Varga Péter (Ottó Poemateria című kötetével). A Juhász R. József-anyagok egy része egyébként, mint azt a hozzájuk tartozó jegyzet is jelzi, kedvcsinálók a szerzőről hamarosan megjelenő monográfiához. A lap központi témájához kapcsolódik a Szőr mentén rovat két dolgozata is, Beke Zsolt (Intermedialitás és mutáció) és H. Nagy Péter tanulmánya (Szövegátminősítések; Szombathy Bálint Én is éltem című kötetéről). S természetesen ide sorolandó Mészáros Ottónak a hátsó borítóra helyezett vizuális költeménye.

S ha már vizualitás, szóljunk a szokásos színes fényképanyagról is; nyilván elvárások és ízlés kérdése, számomra mindenesetre nagyon rokonszenves, hogy a lap rendszeresen beszámol néhány fényképpel és képaláírással a szerzőivel kapcsolatos legfontosabb irodalmi eseményekről. Ezek közül itt most három tavaly év végi szerepel: a Léggyökerek című Tőzsér-kötet Vámbéry-beli bemutatója Dunaszerdahelyen, az érsekújvári helyszínű Kassák-újratöltve beszélgetés, valamint Az irodalom sötét oldala című nyitrai szimpózium. (A lapot Csanda Máté grafikái illusztrálják.)

A Meglepő szőrösszeállítás most Panyi Zita novellájával indul. Mogyorósi László és Kulcsár Ferenc verseit szintén novella követi, Poór Józsefé, majd Batári Gábor versei, végül egy Mihai Maniutiu-szövegrészlet, Karácsonyi Zsolt fordításában.

A Startkő rovat nem kevésbé színes, most nyolc szerzővel: a prózát a nagyváradi Karetka Adalbert, a dunaszerdahelyi Haizok Melinda és a királyhelmeci születésű, jelenleg Komáromban egyetemista Szallár Szabolcs képviseli. Dúll Kata (Budapest) egy versciklussal szerepel, Dobsony Erzsébet (Párkány) prózaverssel, Bokora Ákos (Dunaszerdahely), Bajnóczy Zoltán (Egervár) és a Budapesten főiskolás füleki Rácz Boglárka versekkel.

A Kő kövön kritikarovatban két kötetbemutató szöveg olvasható, Ardamica Zoráné (Z. Németh István Anticitrom című kötetéről) és Z. Németh Istváné (Balázs F. Attila kétnyelvű, magyar és szlovák novelláskötetéről: Casanova átváltozásai/Premeny Casanovu). Ugyanitt Rácz I. Péter a Ne bánts, Virág! című Márton László-kisregényt recenzálja, B. Mánya Ágnes pedig Zeman László Gymnasiologia című kötetét.

A Szőrös Kő sorrendben utolsó rovata (nemcsak ahogy mondani szokás, hanem szó, Tőzsér szavai szerint is) igazi csemege. Tőzsér Árpád esszéje (Klumpa) folytatása a már több fordulót megért Szőrös Kő-vitának – a hagyománytörténésről és a kortárs magyar líra szlovákiai paradigmáiról. Tőzsér szemlélődésének és szempontjainak egyik következtetése szerint a vitaindító H. Nagy Péter kínálta „»mozgó esztétikán« csak azok háborodhatnak föl, akik nem nyitott rendszerekben, hanem zárt kánonokban, paradigmákban gondolkodnak, s mivel nincs szemük a nyitottságra, a nyitottat is zártnak látják”. Tegyük hozzá, ilyenek eddig nem szóltak hozzá ehhez a tanulságos és színes vitához.