„Az Európai Unióban meg kell őrizni az országok szuverenitását”

A jelöltállító pártülésen az utolsó pillanatban, Mészáros Alajosnak a jelöltségéről való lemondása után lett képviselőjelölt. Korábban nem gondolkozott azon, hogy indulna az EP-választáson?Én az Országos Tanács határozatát egyszerűen tudomásul vettem, örömmel vettem, megígértem mindenkinek, hogy teljes erőbedobással fogok kampányolni, elvégzem a munkát, amit kell, és ha netalán a választók úgy gondolják, szívesen vállalom a munkát Brüsszelben. Korábban tehát nem gondolkozott azon, hogy indulna a választáson?Tudomásul vettem az Országos Tanács határozatát. Mi a véleménye arról, hogy az MKP két jelenlegi EP-képviselője nem került fel a listára?Ezt nem fogom kommentálni. Így döntöttek, ez az ő személyes dolguk. Ezek szerint a párt nem volt túlzottan elégedett munkájukkal, hiszen ha az lett volna, akkor bizonyára törekedtek volna valamilyen megállapodásra…Nem kívánom ezt kifelé kommentálni, sajtón keresztül pedig végképp nem. Egyszerűen azért, mert ez az ő személyes döntésük volt. Ezért állt össze a lista úgy, ahogy összeállt. Milyen témákkal szeretne foglalkozni az Európai Parlamentben?Igyekeznék a szakterületemen belül tevékenykedni, tehát a gazdaság, a pénzügyek, a regionális fejlesztés, a közlekedési infrastruktúra. Véleményem szerint a Brüsszelből érkező anyagi forrásokat kellene jobban kihasználni az imént említett területek problémáinak megoldására, Dél-Szlovákia térségének jobb felzárkóztatására, az itteni önkormányzatok, vállalkozók támogatására. A klasszikus képviselői tevékenység mellett megpróbálnék lobbizni és azon dolgozni, hogy közvetlen pályázással – a nemzeti kereten kívüli – a lehető legtöbb forrást megszerezzük az Európai Unió központjában. Miben látja az Európai Parlament jelenlegi legnagyobb hiányosságait?A parlament hatáskörei lényegesen kibővültek, például a költségvetés jóváhagyása terén, viszont sokkal erőteljesebb lehetne a parlament affinitása a hátrányos helyzetű régiók felzárkózása irányában. Tény, hogy Szlovákia ezen a területen nem nagyon panaszkodhat, hiszen a következő hétéves időszakra jelentősen megnőtt az ország támogatási kerete az uniós költségvetésben, viszont Brüsszelnek jobban kellene figyelnie arra, hogy mi zajlik az országon belül az uniós források merítésénél. Lehet, hogy kintről nézve a szlovákiai projektek szépek, viszont az uniós pénzek gyakran nem azokra a területekre jutnak, ahova kellenének – ez különösen érvényes a regionális fejlesztés, vidékfejlesztés területén. Ezen a téren tehát több kompetenciával ruházná fel az illetékes uniós intézményeket?Igen. Szlovákia például ékes példa arra, hogyan lehet egy ország Brüsszelnél is sokkal bürokratikusabb. A projektek benyújtásához sokkal több feltételt kell teljesíteni Szlovákiában annál, amit Brüsszel megkíván. Ez pedig megnehezíti a pályázást, túl sok az adminisztratív akadály. Szerintem a pályázás folyamatát is lehetne hatékonyabban ellenőrizni Brüsszelből. A választások közeledtével témává vált Brüsszelben, milyen mértékben kellene az egyes tagállamok hatásköreit átruházni az unióra. Ön szerint hol van a határ, mi az, ami még Brüsszelre hárítható és mi az, ami nem?Nem vagyok a további hatáskörök átruházásának a híve. Ellenzem a banki unió létrehozását is. Nem tudom elképzelni azt sem, hogy az Európai Unió az Amerikai Egyesült Államok felé tartó útra térjen. A jelenlegi szint megfelelő. Meg kell tartani az önálló országokat. A hatásköröket körülbelül olyan szinten kellene tartani, ahogy ma vannak. Ezt kellene szem előtt tartania mindenkinek, aki ezt az országot képviseli. Az állami költségvetések ellenőrzése terén viszont egyfajta központi ellenőrzés vagy felügyelet elengedhetetlen. Igazolja ezt Görögország példája, amely az euróövezet tagjaként számos szabályt megsértett, például azért, mert Brüsszel ellenőrzési mechanizmusa nem működött. Ez igaz, a másik oldalon a problémás országokra kellene összpontosítani, azokra, ahol gondok vannak az államháztartás és az államadóság kezelésével. Ha a kereskedelmet és a külkereskedelmet nézzük, az euró bevezetésének egyetlen haszonélvezője volt: Németország. Az összes többi eurózónás ország külkereskedelme viszont az utóbbi 12 évben romlott. Vannak országok, amelyek az euró bevezetésére nagyon keményen ráfáztak. Tehát látni kell az okokat, okozatokat. A problémás országokat kezelni kell, általános rendszer viszont nem lehet. Két hét múlva lesznek az EP-választások, milyen eredményével lesz elégedett?Továbbra is szeretnénk megőrizni képviseletünket az EP-ben. Ha két EP-képviselőnk lenne ezután is, akkor maximálisan elégedettek lennénk. Mit tesz, ha sikertelen lesz az EP-választáson?Semmit. Megy az élet tovább, tovább kell dolgozni.