Az európai parlament az uniós demokrácia egyik tartópillére

A leadott szavazatok alapján áll fel az EU egyik alapintézménye, az Európai Parlament (EP), amely az unió egyik társjogalkotó szerve, és amelynek 720 tagja lesz. A szlovákiai választópolgárok ebből 15 képviselőt küldenek a testületbe. Mandátumuk öt évre szól. Az EP biztosítja legközvetlenebbül, hogy az uniós döntéseket demokratikusan, az európai polgárok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg. Az EP székhelye ugyan hivatalosan a franciaországi Strasbourgban van, de sok ülést tartanak a belgiumi Brüsszelben is. 

Az EP és az egyes tagországok parlamentjeinek működése között az egyik legnagyobb különbség, hogy az uniós parlament önállóan nem kezdeményezhet törvényalkotást. Ezt csak az Európai Bizottság teheti meg, amely az uniós országok kormányai által delegált biztosokból áll, így 27 tagja van. Ezt a testületet a most véget érő ciklusban a német Ursula von der Leyen vezeti, Szlovákiát pedig Maroš Šefčovič képviseli. A Bizottság által kezdeményezett rendelet- vagy irányelvjavaslatot ugyanakkor a parlamenten kívül még az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia. Ezt az utóbbi intézményt hívják Miniszterek Tanácsának is, hiszen minden tagállam kormányának az adott szakpolitikai területért felelős miniszterét tartalmazza. Bizonyos szempontból az Európai Unió Tanácsa (avagy Miniszterek Tanácsa) és az Európai Parlament olyan, mint egy kétkamarás törvényhozás alsó- és felsőháza, a parlament számos politikai területen módosíthatja vagy megvétózhatja a jogszabály-javaslatokat. Így az Európai Parlament (EP), az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság (EB) hármasa alkotja az Európai Unió törvényhozói hatalmi ágát. 

Az Európai Parlament számos fontos funkciót lát el az EU politikai rendszerében. Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa közösen fogadja el. Ezt nevezik együttdöntésnek. A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának a különféle területeken, így például a gazdasági irányítás, a bevándorlás, az energia, a közlekedés, a környezetvédelem és fogyasztóvédelem területén. Ugyanakkor az EP-nek számos további jogköre is van, így egyebek mellett ez a testület is dönt az EU bővítéséről, nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz, ellenőrzi az Európai Bizottság munkaprogramját és jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt. Ez utóbbi egyfajta közvetett törvényalkotási kezdeményezés, amelyet azonban a Bizottság nem köteles figyelembe venni. 

Az Európai Parlament továbbá demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett, elfogadja vagy nem fogadja el a Bizottság zárszámadását az EU-költségvetés előző évi végrehajtásáról, kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat és egyéb vizsgálatokat indít. Nagyon fontos jogköre, hogy az egész EU költségvetésének, így az uniós támogatások rendszerének az elfogadásáról is dönt. De ugyancsak kiemelt jelentőségű feladatköre, hogy az Európai Bizottság következő elnökét is jóvá kell hagynia. Hasonlóképpen az uniós biztosokról is szavaz az EP.